Ott, ahol mindenki napbarnított, neked hintőporral kell púderezned magad!

Mindenki annyit hazudik a gyerekének és magának, amennyit csak akar.

Aki megszokja, hogy nem számít, hogy másodrendű állampolgár, akit a megszületése pillanatától mindig és mindenben hátrább sorolnak, az megtanulja belekalkulálni a sorsába a jogtalanságot. Elfogadja mint adottságot, és annak örül, ha éppen csak annyi, amennyi.

Olyan szívességet nem lehet elfogadni, ami veszélybe sodorhat másokat.

A hirtelen jött szabadságban a csőcselék bugyog fel elsőnek a kanálisból.

Aludni nem szégyen, akár délután van, akár éjszaka.

Ha a fejedben kész az üzlet, akkor meg is tudod kötni.

Az ember ne vásároljon olcsón, mert akkor sosem jut értékeshez. Az értékes nem véletlenül drága, azon látszik is.

Akinek csak egy kabátja van, az ne legyen kockás, mert akkor mindenki megjegyzi: na, már megint a kockás kabátja van rajta.

Mindenki elől menekülni kell, mert bármilyen bizalom átveréssel és fájdalommal jár. Akkor is, ha nem.

Az élet természetes, és minden idegen tőle, ami álszent.

Aki megsértődik, annak véget is ér a pályája. Úgy marad, mozdíthatatlan görcsben, bizonyítási kényszerben.

Nyomulás nélkül is egész jól tudom érezni magam. A dolgok meg valahogy majd csak megtörténnek, ahogyan szoktak. Valahogy.

Nem mindegy, hogy szarban vagy zseniális vagy zseniálisban szar.

A házimunka csak annak kibírhatatlan, aki nem dolgozott még színházban. Ott az ember heteket csuklózik az eredmény legkisebb jele nélkül.