Nem olyanok az érzéseim, mint másoknak. Szinte egyáltalán nem befolyásolnak a döntéseimben, sokkal többre tartom a gondolkodást, hogy mi a logikus, és nagyon érdekelnek az összefüggések.

Rájöttem, hogy az érzelmek nem többek egy-egy inger válaszreakciójánál. Számomra hiányzott a kettőt összekötő csatorna, viszont egyre világosabb lett, hogy meg lehet tanulni, mire hogyan válaszoljak a beszédemmel vagy a gesztusaimmal.

Soha, de soha nem szabad mások helyett dolgozni, mert az élet nem óvoda lesz. Ott bizony hajtani kell, de csak magamért. Mert aki másért hajt, azt kihasználják, megeszik, mint a természetfilmben a krokodil a beteg gnúkat.