Vannak lelkek, melyek olyanok, mint egy hárfa, akkor is összhang kel rajtok, ha a fájdalom szele csap bele.

Felejteni, ami hétköznapi és megőrizni, ami ünnepi: ez a lélek dietetikája. Az emlékezet művészete a művészi felejtés.

Az életet és az igazságot nem lehet egymástól elválasztani, mert ugyanegy dolognak két oldala. Csak az lehet igazság, ami egy egyetemes életből származott, és csak az az igazi élet, amely az Isten gondolatának igazságát követi.

Az életet egyetlenegy alapérzéssel lehet boldogan leélni - pedig éppen erre gondolnak legkevésbé az emberek - a hála érzésével.

Egy szó, egy fillér, egy kézszorítás, ha áld, ha segít, ha szolgál, drágább kincs az minden diadémnál...

A jövendő teszi széppé az embert: a sejtett, áhított jövendő, amelyért dolgozni, szenvedni, áldozni kell!

Aki nem tudja betölteni azt a helyet, ahol ül s mégis be akarja tölteni, nem tehet mást, mint hogy a fennmaradó ürességet önmagába helyezi el.

Az illúziók a meghalt szépségek hazajáró lelkei, csak ott villóznak, hol temető van; de nekünk meg kell mentenünk a haláltól életünk rejtelmes szépségeit az által, hogy nem öljük meg azokat.

Legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat!

Csoda csak a hit számára létezik; a csoda a hit világszemlélete, mert a tények és dolgok mögött a közvetlenül ható Istent tapasztaljuk meg.

Az igazi férfi számára a házasság: misszió. Az asszony számára: kultusz.

A föld nem lesz menny soha, de felfoghatja a mennynek a fényét és általvezethet oda.

Minden megalkuvás nyomorult és hiábavaló. A szív nem elégszik meg álpótlékokkal: a szív a személyes örökéletet kívánja.

Semmiből sem lehet az embert úgy megismerni, mint abból, hogy mi fölött csodálkozik.

Az akarat mindig szolga, de olyan szolga, aki szabadon választja meg a maga urát.