A nagy felszabadító történelmi kataklizmák mögött is csak pitiáner emberi érdekek húzódnak. Szóval, óvatosan a forradalmasdival, mert könnyen megtörténhet, hogy fölösleges áldozatok árán ugyanolyan mocskokat szabadítunk magunkra, amilyeneket elűztünk.

Ott kell lenni, ahol az élet zajlik.

A fiatalság mindig lázadt, nincsen ezzel semmi baj, de kérlek benneteket, ne a szüleitek és a nagyszüleitek által felépített hagyományt akarjátok lerombolni, hanem előbb tanuljátok meg tisztelni azt, majd teremtsetek maradandót, mert hiába állítjátok, hogy a jövőt akarjátok építeni, amíg az utcán töltitek minden időtöket, és nem erősítitek meg a család intézményét, addig minden erőfeszítésetek hiábavaló.

Úgy a legelviselhetőbb a forradalom, ha odakint van, én meg a négy falon belül.

Senki se érdemli meg, hogy elvegyék az életét pusztán azért, mert hisz valamiben.

A hagyománytisztelet nem a régi dolgok szó szerinti átvételét jelenti, sokkal inkább kritikai továbbgondolást.

A közös kultúrkör közös harcot is kíván az idegen fenyegetések ellen.

Kell a sötétség, hogy meglátsszon a fény.

Nem kor kérdése az, hogy ki hogyan látja a világot.

Emberi sorsok nem csak ott vannak, ahol születtünk: egy író mindenkivel kell, hogy tudjon azonosulni.