Szerelmem figyelj most elmondom én
láng volt az élet és lomb a remény
mikor is volt? ez régen volt
hol várt a Nap? Kezemben volt

Ó, szerelem
miért hallgatok
nem mondtam ki sosem
hogy a tiéd vagyok.

Jövőm, majdani bukásom!
Lábadhoz csatolom reményem,
Kezedre bízom árvaságom -
Zálogul koronádat kérem!

Éveid meghasadnak,
mint késsel dobott tükör
időd csontok kövén
mint vércsepp tündököl,
de az élet nagy varázsló,
hát indulj menteni,
csalódni, megriadni,
s elölről kezdeni.

Akit elér a szerelem
a fénylő csodáért megfizet,
annak, aki álmodott,
homályban élni nem lehet,