Minden nő ellenszenves nekünk, akinek az arca arra emlékeztet bennünket, akiben csalódtunk.
Ne mondd egy nőre, hogy csúnya, amíg nem láttad a szerelem mámorában. A legkevésbé szép is megszépülhet benne.
Kevésbé szeretünk, amikor tudjuk, hogy szeretnek bennünket, mint ahogy jobban szeretünk, amikor rájövünk arra, hogy kevésbé szeretnek bennünket, semmint képzeltük.
A hiúság nem mindig hiba, erő is lehet.
A szerelemben a tapasztalat mit sem ér. Ott a vérmérséklet és a jellem az úr. Amikor fagyos a szívünk, másnak kitűnő tanácsokat adunk. De nevetünk azokon a tanácsokon, amelyeket más ad nekünk, amikor mi lángolunk, ő pedig kigyógyult már.
Amit tökéletességnek neveznek, az mindenben érdektelen. A tökéletességnek nincs egyénisége.
Mindnyájunknak megvan a magunk párja a szerelmi örömhöz. Sokszor csak későn akadunk rá. Némelyek sohasem.
Az írónak sohase legyen szótára. Minden szókeresés, még ha szükséges is, a közvetlenséget csorbítja. Azokkal a szavakkal írjunk, amelyeket ismerünk, amelyek emlékezetünkben élnek, amelyek természetesen bugyognak belőlünk.
A tanárok azoknak az embereknek valók, akik önként semmit sem tanulnának. Csakis az a tudás ér valamit, amelyet magunk szerzünk magunknak, velünk született érdeklődésből és szenvedélyes tudásvágyból.
Van-e bosszantóbb azoknál a tisztességes embereknél, akik szüntelenül tisztességüket hangoztatják? Éljenek azok a gazfickók, akik hallgatnak gazságaikról!
Nem a boldogság tanít meg arra, hogy ismerjük a nőket, hanem a csalódások.
A szerelem karmaiban megszűnik minden bölcsesség.
Olyankor, amikor szenvedünk valamely nő iránt érzett szerelmünk miatt, arra kellene gondolnunk, hogy ez a szerelem merő véletlenség. Történetesen azzal a nővel találkoztunk, de éppúgy mással is találkozhattunk volna, tehát nincs is semmi rendkívüli ebben a szerelemben. S erre a gondolatra tüstént kitör belőlünk a nevetés.
A szerelemben a kényesség, az árnyalatosság, az érzelmi választékosság és csaknem az észrevehetetlenségig finom figyelmesség csupán a férfiak kiváltsága.
Ahhoz, hogy szeressenek bennünket, az kell, hogy ne szeressünk, vagy pedig titkolni tudjuk szerelmünket.