Sose szeresd annyira, s úgy önmagadat, mint amennyire téged mások utálnak
Légy kíméletes magaddal, ha mindenki bánt
Szenvedj, ha mindenki dicsér
Ne szaladj az után, amit lehetetlen kikerülni
Körülötted minden lényegesebbnek más és más a
keresztneve, de egyetlen családneve van: "Jön ő magától".

Odavetett egy szót nekem
Ő már régen feledte
Engem azóta rág e szó
Ő nem tudja, hogy kiejtette.

Hányszor figyelmeztettelek, soha meg ne kérdezd, mire gondolok. Nem azért, mintha titok lenne, csak annyiban titok, amennyiben a szabadságom. Erre mondtam, hogy válóok a házastársnak az a kérdése a másikhoz: mire gondolsz? Mert ehhez senkinek joga nem lehet.

Álom, annál csodálatosabb vagy, minél részesebben őriz meg az ember.

Nullával osztom önmagam és én leszek a végtelen.

Van, ami olvasandó, van, ami mondandó, de mind-mind megírandó, mert költészetben szégyen nincsen; akár a születés, akár a halál, oly szégyentelen a líra.

Az igazi verseskönyvet éppolyan izgalommal lehet olvasni, mint egy bűnügyi regényt. A bűnügyi regényben a tettest fogják meg, az igazi verseskönyvben a lélek legmélyét érjük tetten.

Szeretlek! Légy szívvel szívemhez kedves.
S jaj, ne taszíts el, nem teheted,
hogy lerázd válladról szegény fejemet.
Szerelem hite kell, szerelmes szeretet,
az kell e főnek. Anyámtól kenyeret
kérhettem így, ahogy most tőled
kérem: ne hagyd el jövendőmet.

Vannak emberek, akiknek semmi céljuk sincs az életben, ezért önkéntesnek mennek, mert érzik, hogy van valahol egy cél, amelyik az övék, de ők nem tudnak róla, s ezt a célt csak önkéntesként lelik meg.

Mint vezéremet, én - szerelmemet,
szívem paizsára fölemeltelek,

A humanizmus
egyetlen belső ellentmondása ez:
szeretni a másikat, mintha másik
énem lenne, ugyanakkor szigorúan
ragaszkodni ahhoz, hogy különbözöm,
hogy nem hasonlítok hozzá, akit
pedig csodálok, tisztelek és szeretek.

Rongyos lett az ingem,
foldozd meg.
Rövid az örömöm,
toldozd meg.
Kösd meg a nyakkendőm,
kibomolt.
Emeld fel a szívem,
leomolt.

Hunyj szemet bűnömön,
van pilla szemeden.

Szeretlek. Most még igen, de holnap
lehet, hogy már égve gyűlöllek.
Leselkedik a lehetőség:
ellensége minden öröknek.

Szeretném, ha valakinek
én lennék az öröm s bánat, -
szeretném, ha valakinek
oly szép lennék, mint anyámnak.