A természet úgy alkotta füleinket, hogy mindenkor nyitva legyenek, de a mi szánk természet szerint magától béfogódik.

Nem épületes a beszéd, mikor az unalmas.

Ha mi azt tudnók, mely keveset tudunk, és amit tudunk is, mily csorbásan tudjuk, nem ítélnénk mindjárt oly könnyen és bíróiképpen nem mondanánk mindjárt sententiát a dolgokról a beszélgetés közben, hanem a mással való beszélgetést tanulásért keresnők.

A szeretetet megsérteni a hitnek terjesztéséért nem egyéb, hanem lerontani a templom boltozatát, hogy abból újítsák meg a falát.