Minden nap huszonnégy órából áll. Igyekszem nem elvesztegetni egyiket sem.

Nehéz megmondani, mikor és hogyan fogjuk elveszíteni azt, akit szeretünk. De szomorú lenne, ha azért nem engednénk meg magunknak, hogy szeressünk, mert félünk a másik elvesztésétől.

Nem kell egyetértened. Csak el kell fogadnod, amit mondok.

Néha úgy bukkansz rá arra, amit akarsz, hogy nem is keresed.

Félsz lazítani, félsz elengedni magad, félsz bárkit is közel engedni magadhoz, mert még véletlenül beléd lát.

Fél attól, hogy kiderül, mi lakik magában. Fél, hogy olyasmit talál odabent, amit nem tud irányítani.

Szeretem az éjszakákat. Hajnali háromkor tehetsz vagy mondhatsz olyan dolgokat is, amiket délután háromkor egyszerűen lehetetlen.

Nyugodt szeme van, gondolta. Sötét és nyugodt. Sokat látott szempár, de a tulajdonosa megtanult együtt élni a látottakkal.

Bolond az, aki kevéssel is beéri.

A sors véletleneken alapszik.

Milyen kár, hogy a nők nem olyanok, mint a férfiak. Akkor sokkal kevesebb probléma volna a világon.

A szerelem úgy tudja darabokra tépni az embert, hogy közben nem okoz látható sebeket is.

Az emberek gyakran lebontják a régit az új miatt, ahelyett, hogy megértenék a múlt örökségét.

Jobb megtudni, hogy ostoba voltam, mint vaknak maradni, és továbbra is ostobán viselkedni.

Ha valami el van rendelve, akkor mi értelme aggódni miatta?