A farkas szőrét cseréli, de jellemét nem.

Ha a szerző nem hisz a szövegeiben, akkor az olvasók, a hallgatók sem fognak.

A zene számomra pont olyan, mint a szerelem, hogy élni nélküle lehet, csak éppen nem érdemes.

A rím kényelmes segítség, olyan, mintha írás közben valaki fogná a kezed, de amikor úgy érzed, hogy ez a biztonság a mondanivaló rovására megy, venni kell a bátorságot, és el kell engedni azt.

Az irodalom, de egyáltalán a művészetek élvezete és gyakorlása mindig is az úgynevezett idézőjeles arisztokrácia kiváltsága volt. Tudom, ezért most sokan felháborodnak, de az a véleményem, hogy egyébként nem is való mindenkinek.

Alázat nélkül még az asztalosmesterséget sem lehet elsajátítani.

Amíg lesz író, költő, akinek mondanivalója van, addig olyan ember is lesz, aki azt meghallgatja.