Valahol az orvosi hivatás a varázslóéhoz hasonlatos, legalábbis a társadalom szemében. Nagyon fontos az, hogy az orvos kulturálisan nyitott és felkészült is legyen, hiszen nagyon nagy a felelőssége. Vezetni kell a beteget és hitet adni neki, ugyanakkor pedig nem félrevezetni.
Amit nagyon nem szeretek, az a magyar neveltetés. Erre az jellemző, hogy az idősek feltétlen tisztelet élveznek, akkor is, ha tegyük fel alkoholisták vagy családon belüli erőszakot követnek el, a lényeg, hogy a gyerek maradjon csöndben... ez a fajta nevelés a kreativitását teljesen elnyomja.
Kitűzünk magunknak célokat, amiket el kell érnünk, hogy boldogak legyünk: cél - teljesítmény elven. Ez teszi a boldogságot. A boldogtalanságnak az az egyik mozgatórugója, hogy nagyobbak a céljaink, mint a teljesítményünk.
A legszebb szakma is rossz lehet, ha nem megfelelő helyet, társakat választanak hozzá.