Ahogyan mások, én is kerestem,
Milyen a boldogság, ha végtelen.
S jónak hittem, ha behunyt szemmel,
Vadulva, csapongva repdestem
A színesre hazudott mennyben.

Zuhog az eső, belefárad az égbolt,
Sötét a világ, árnyak futnak feléd,
Jókedv és öröm, boldog nevetés rég volt.
Lesz-e napsugár egyszer még?