Az emlékek kísértenek,
Visszfényük egyre nő,
Mit érnek, ha a lángokat
Elmossa az idő?
A tűz után, ha a mezőn
Már pernye sem remeg,
Ki látja meg a hamuban
A szénarendeket?
Pusztából porszem, mély vizből a gyöngyszem,
Honnan szakadtam el, mi végre jöttem,
Kérdem már, merre visz napjaim sodra?