Ahol elfogynak a szavak, ott segít a zene.

Boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni az életét!

A világon mindenki máshová ér el, mint ahova elindult.

Maga az élet a legcsodálatosabb tündérmese.

Felemelkedik minden szív a népdal madarával, amely örökké énekel és nem hal meg soha.

A becsület meg a szorgalom olyan, mint a jó szél: előre hajtja az embert.

Viselje mindenki türelemmel a sorsát, előbb-utóbb felderül neki!

Mondd meg, mivel töltöd az időt, s megmondom, ki vagy!

Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket.

A hétköznapi életben is vannak tragédiák.

Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is.

Nincs a rokonnál dühödtebb ellenség.

Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább.

Alapjában gyalázatos a világ, s én nem is kívánnék ember lenni, ha nem azt tartaná mindenki, hogy embernek lenni különös kiváltság.

Aki hattyútojásból kel ki, hattyú marad, ha baromfinép között nevelődik is.