Minden ember követ el bűnt, még a királyok és királynők is. Magam is vétkeztem, s megbocsátást nyertem. Beismerés nélkül azonban nincs bocsánat.
Egy kedves arc gyakran bűnös szívet leplez.
A félelemben nincs semmi szégyen, csak a félelem kimutatásában.
A vitézség ritkán helyettesítheti a létszámot.
A bitón minden ember testvér.
Néha azt gondolom, mindenki csak tetteti, hogy bátor, de igazából egyikünk sem az. Az is lehet, hogy a tettetéstől lesz bátor az ember, nem tudom.
Semmi sem homályosítja el úgy egy hős ragyogását, mint a kudarc.
Amit az ember meg tud tenni, és az, amit hajlandó megtenni, két nagyon különböző dolog.
Egy ügyes kardvágás minden pajzsnál jobb védelem.
Csak mert valaki énekelni tud a csatákról, még nem biztos, hogy meg is tud vívni egyet.
A megszégyenített hős olyan, mint a sóval beszórt meztelen csiga: mindkettő azonnal összezsugorodik.
Mindenki hazudik, amikor fél. Vannak, akik sok hazugságot mondanak, vannak, akik keveset. Vannak olyanok is, akiknek csak egy nagy hazugságuk van, de azt olyan gyakran ismételgetik, hogy végül szinte maguk is elhiszik... A lelkük kis szegletében azonban mindig tudni fogják, hogy hazugság, és ez meglátszik az arcukon is.
Miért van az, ha az egyik ember épít egy falat, a másik azonnal tudni akarja, mi van a túlsó oldalán?
Aki kérdez, az viselje el a választ is.
Minden férfinak el kell veszítenie egy csatát fiatalon, hogy ne veszítse el a háborút, amikor megöregszik.