Hát nincs tovább, és áthatolhatatlan,
Én várok, önmagamba bújva -
Elmúlt, ha elmúlt, vele haltam;
De mikor születek meg újra?

Amit adhatnék, úgysem adhatom.
Ha valami megkülönbözteti
A tiédtől, ami az enyém,
Az a másféle tapasztalat.
Ami rátapadt. Az pedig át nem adható.
Használd hát, amit jónak látsz,
Ne félj, hogy kifosztasz, nem lehet.

Ne gyújts tüzet, nem kell, hogy újra lássam
Homályba veszett vonásaidat,
Maradt-e még utánam bármi hátra.
Láng, szenvedély helyén kihűlt salak.
Sötét van. Többé ne is lássalak.