Időnként tudatosan lépek ki abból a látvány- és zajszennyezésből, ami nap mint nap, óráról órára ér bennünket a civilizációban. Terhelt világban élünk, szinte alig akad tiszta pillanat, amikor önmagunk lehetünk.
Mindenki magyar, aki annak vallja magát, és beszéli a mi gyönyörű és titkos nyelvünket.
Az emberek nagy része nem hagyható magára önmagával, mert azonnal bajt csinál.
Másképp csillog a szeme annak, aki tényleg menni akar, és másképp annak, aki csak verbálisan szereti a kalandot, a tudatalattijának meg esze ágában sincs elhagyni a nyáj nyújtotta "biztonságot".