A kapcsolatok csak a legritkább esetben érnek véget azért, mert hirtelen már nincs bennük élet. Inkább lassan hervadnak el, vagy azért, mert az emberek nem értik, mennyi, illetve milyen karbantartás, idő, munka, szeretet és törődés kell hozzájuk, vagy pedig azért, mert túlságosan lusták, esetleg túlságosan gyávák mindezt megpróbálni.
A boldogsághoz legalább annyira fontos tudnunk, kik nem vagyunk, mint azt, hogy kik vagyunk.
Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap.