Nem kell vallásosnak lenned ahhoz, hogy őrült legyél, de azért segít.

Meglehet, ma már nem borzongunk bele, ha a tudomány nyüzsgő vírusok és baktériumok képét festi elénk, amelyek tudattalanul hajtják végre felforgató tervüket - utálatos, kicsi, gonoszkodó automaták. De tévedés lenne belenyugodnunk abba a gondolatba, hogy ezek idegen betolakodók, vagyis nem olyanok, mint azok a sokkal értelmesebb szövetek, amelyekből mi állunk. Mi pontosan ugyanolyan automatákból állunk, mint amilyenek megtámadnak bennünket - nem különbözteti meg külön glória az emberi antitesteket azoktól az antigénektől, amelyekkel harcolnak; a mi antitestjeink egyszerűen csak ahhoz a klubhoz tartoznak, ami mi vagyunk, vagyis értünk harcolnak.

Hihetjük azt, tudunk valamit, de a tudományos vizsgálódásra hárul, hogy megerősítse vagy elutasítsa hagyományos megérzéseinket.

A beszélgetés egyesít bennünket. Mindannyian sokat tudhatunk arról, milyen norvég halásznak vagy nigériai taxisofőrnek, nyolcvanéves apácának vagy vakon született, ötéves fiúnak, sakk-nagymesternek vagy prostituáltnak vagy vadászpilótának lenni. Összehasonlíthatatlanul többet tudhatunk minderről, mint arról (ha egyáltalán), hogy milyen lehet delfinnek, denevérnek, vagy éppen csimpánznak lenni. Mindegy, mennyire különbözőek is vagyunk egymástól mi, emberek, szétszóródva a földön, képesek vagyunk felderíteni különbözőségeinket, és ezt közölni egymással. Mindegy, milyen hasonlóak egymáshoz a vadállatok, a csordában egymás mellett állva, nem sokat tudhatnak hasonlóságukról, nem is beszélve különbségeikről. Nem hasonlíthatják össze észrevételeiket.

Egy fajhoz hasonlóan egy hitnek is ki kell bontakoznia, majd ki kell halnia a környezeti feltételek változása során. Ez egyik esetben sem szelíd folyamat.

A tudatlanság számos kiváló dolog szükséges feltétele. A Mikulás ajándékának meglelése olyan gyermeki öröm, melynek minden gyerekből ki kell vesznie az ártatlanság elvesztésével. Amint e gyerek felnő, akkor lesz képes gyerekének átadni ezt az örömöt, de majd azt is észre kell vennie, amikor ennek értéke tovatűnik.

Amikor egy nyelv kihal, az ugyanolyan fajta veszteség, mint amikor egy faj hal ki, és amikor e nyelv által hordott kultúra hal ki, akkor az még nagyobb veszteség.

Jövőbeni jólétünk - mindannyiunk jóléte e bolygón - leszármazottaink oktatásától függ.

Az érvek, bármilyen kiválóak legyenek, gyakran süket fülekre találnak. Magam is olyan érvek szerzője vagyok, melyeket én szigorúnak és cáfolhatatlannak tekintek, de azt találom, hogy gyakrabban veszik egyszerűen semmibe őket, minthogy cáfolják, vagy elutasítsák. Nem panaszkodom az igazságtalanság miatt - mindannyian arra kényszerülünk, hogy egyes érveket semmibe vegyünk. És nem vitás, hogy mindannyian semmibe vesszük azokat az érveket, amelyeket a történelem tanúsága szerint leginkább komolyan kellett volna vennünk.

A tudományt nem úgy csinálják, hogy hírességeket idézgetünk, legyenek azok egyébként bármilyen kiválóak és ékesszólóak, aztán pedig szépen kielemezzük az érveiket.

A filozófia története nagy mértékben annak a története, hogy okos emberek nagyon csábító hibákba esnek, és ha nem ismered a történelmet, arra vagy kárhoztatva, hogy ugyanazokat a buta hibákat ismételd meg újra és újra.

Nincs olyan pontosan előadott gondolatkísérlet, amit ne tudna egy filozófus félreérteni.

Sose vagyunk mérgesebbek, mint amikor magunkra vagyunk mérgesek.

Gondolkodni nehéz. Néhány dologról gondolkodni olyan nehéz, hogy belefájdul a fejed már abba is, hogy arra gondolsz, hogy gondolkodsz róluk.

Mi a boldogság? Keressünk valami olyan dolgot, ami még nálunk is fontosabb, és szenteljük ennek az életünket.