Egy kevésbé jó döntésből is van kiút. Épülni lehet a saját kárunkon. Meg lehet a gödör alján is találni a kapaszkodót.

Az önsajnálat, tespedés, siránkozás, panaszkodás nem vezet sehova. Fárasztó, kemény munka eredménye a gödörből való kimászás is.

Igazi teljességet, kiegyensúlyozottságot csak az érhet el, aki munkát, energiát fektet a dolgokba. Aki nem mások kárán, hanem a saját maga erejéből, a nehézségek árán is, a saját rossz tulajdonságainak leküzdésével akar célokat elérni.

Ahogy érünk, egyre könnyebben megértjük és elfogadjuk a válaszokat.

A legértékesebb idő az, amit a családunkkal tölthetünk. Egymásból tudunk leginkább energiát meríteni.

Egy kapcsolatban az ember tudja, mivel billentheti át a párját a holtponton.

Hiszek abban, hogy az embernek legyen saját zöldségese, hentese. Nem szívesen vásárolnék lefóliázott termékeket, amik ki tudja, hány kézen futottak át, ki tudja, hány naposak stb. Igénylem a személyes kontaktust, a bizalmi kapcsolatot, melynek része lehet az is, hogy a hentes időnként azt mondja: ne haragudjon, ma ne vigyen ebből a húsból!

Mindenkinek megvan a maga kijelölt útja, ez azonban nem lehet egyedüli meghatározója a sorsunknak. Bizonyos dolgokban magunknak kell dönteni, választani a különféle lehetőségek közül.

A világ olyan irányba tart, hogy az is könnyedén elérhet sikereket, aki furfanggal, helyezkedéssel, aljassággal, a saját érdekeidet előtérbe tolva győzi le a másikat. Elismeréshez, vagyontárgyakhoz juthat valaki anélkül, hogy megdolgozott volna érte. Persze ezek inkább rövid távú eredmények. Nem hiszem legalábbis, hogy valakinek ettől jó lesz a közérzete. Az enyém biztosan nem lenne az.