Ha két ember egymásba szeret, nem csak a jó dolgokat osztják meg egymással. Hanem a fájdalmat, keserűséget, a szomorúságot és a gyászt is.

Ha azért esküszöl valakinek örök hűséget, mert javítani akarsz a kapcsolatotokon, az olyan, mintha egy időzített bombát élesítenél az igen kimondásakor.

A rossz dolgok ellenére emlékezned kell rá, ki vagy valójában. Mert a rossz dolog nem te vagy. Az csak megtörténik veled. El kell fogadnod, hogy az, aki vagy, és az, ami történik veled, két külön dolog.

Mindenki követ el hibákat. Az ember jellemét nem a hibái határozzák meg, hanem az, hogy tanul-e ezekből a hibákból, vagy csak kifogásokat keres rájuk.

Nem hiszek a döntetlenben. Az csak egy kibúvó azoknak, akik félnek veszíteni.

Minél kisebb a ház, a családnak annál jobban össze kell tartania. Nincs helyük a széthúzásra.

Ez is a férfivá válás rítusának része: rá kell jönnünk, hogy az apánk ugyanolyan esendő, mint mi magunk.

Szeretek későn lefeküdni. Olyankor elkerülöm a reggeli rohanós bolondokat.

Néha nem is magunk miatt kell nehéz dolgokat megtennünk, hanem azok miatt, akiket még magunknál is jobban szeretünk.

Ha az ember békében akar élni önmagával, az elfogadás nagyon fontos. Sőt, elengedhetetlen.

Így van ez, ha az embernek megtetszik valaki. Az egyik pillanatban még nem létezik, aztán hirtelen betölt mindent, akár akarod, akár nem.

Ha ma még jobban szeretsz, mint tegnap, akkor alig várom a holnapot.

Néha az ember el is felejti, mennyire hiányzik neki a másik, amíg újra nem találkozik vele.

Az ajkunk úgy passzol egymáshoz, mint a kirakós két darabja.

Azt hiszem, megvan, mi teszi keserédessé a vágyakozást. Az érzés maga csodálatos. Az erőfeszítés viszont, amivel tagadni akarom, kegyetlenül nehéz.