A szépirodalom, a költészet, a metafora bár "nem igaz", mégis a valóságot ragadja meg.

Sokan meg vannak arról győződve, hogy hátrahagyták a kereszténységet, közben pedig sosem voltak igazi hívők.

Szükségünk van transzcendens, felettünk álló perspektívákra, amelyek kiegészítik a saját szűk látókörű világmodelljeinket.

A szerelmespárokat szemtől szemben képzeljük el, míg a barátok egymás mellett állnak, és ugyanarra a számukra fontos dologra összpontosítanak.

A barátság a jó embereket még jobbá teszi, a rosszakat pedig még rosszabbá.

Ha az irodalmi művet csupán a szerző önkifejezésének tartjuk, és nem látjuk, hogy az az olvasónak címzett kommunikáció, az irodalmi alkotás elveszti jelentését.

A barátság, akár a fantasy, kilátást kínál, ahonnan az egész világot új színben láthatjuk.