Mindenki azt vallja, hogy a megbocsátás szép gondolat; mindaddig, amíg nem kell megbocsátania valamit.
A bölcs ember, minél hevesebben akadályozzák, annál merészebben nyilvánítja ki véleményét.
A törvény erősebb a királynál. A törvény teszi a királyt uralkodóvá. Éppúgy nincs jogod megszökni a korona elől, ahogyan az őrszem sem hagyhatja el a helyét.
Ne feledd, a drágakő a szemétdombba rejtve is megőrzi értékét.
Szorgalom gyarapítja a javakat. De akik a rajtuk kívül álló dolgokat fürkészik, azok hiábavalóságot cselekszenek, s büntetésük szegénység és nyomorúság lesz.
Királynak lenni annyit jelent, hogy első vagy a legvadabb csatákban, és utolsó minden kétségbeesett visszavonulásban. Ha éhínség szakad az országra, neked jut a leghitványabb étel és a legtöbb nyomorúság.
Jóra fordul minden rossz, ha Aslan visszatér,
Megfizet a gonosznak a sok-sok bánatért.
Ha összecsapja mancsait, elszökik a tél,
Ha megrázza a sörényét, a tavasz visszatér.
Az isteni jóság különbözik a miénktől, de nem alapvetően más: nem úgy különbözik tőle, mint a fehér a feketétől, hanem mint a tökéletes kör a gyerek első kísérletétől, hogy kereket rajzoljon.
Az istenek mindig olyankor lepnek meg valami káprázatos örömmel, amikor új keservet tartogatnak számunkra a tarsolyukban. Buborékok vagyunk nekik, és élvezettel fújnak nagyra, mielőtt kipukkasztanának.
Egy fájdalmas élményen túljutni olyan, mint felhúzódzkodni a mászókán. Egy adott ponton el kell engedned a rácsot, hogy továbbhaladhass.
Ezek a legbecsesebb órák - amikor egy fárasztó nap után négyen-öten összegyűlünk kedvenc fogadónkban; papucsba bújunk, lábunkat a ragyogó nap felé nyújtjuk, italunk könyöktávolságra; beszélgetünk, s az egész világ, meg ami azon túl van, megnyílik előttünk; senkiért sem vagyunk felelősek, szabadok és egyenlők vagyunk mindahányan, mintha csak egy órája találkoztunk volna, de közben az évek során megérlelt ragaszkodás vesz körül. Az élettől - a földi élettől - ennél szebb ajándékot nem kaphatunk.
A mai divatos nézetre szavazol, de mit gondolsz, meddig fog az fennállni?... Ami pedig az én ízlésemet illeti, persze hogy régimódi. A tiéd is hamarosan az lesz.
A legmélyebb magányban egyenes út vezet ki énemből, s valami olyannal találkozom, ami nem érzéki inger, nem biológiai vagy társadalmi szükséglet, nem elképzelés, nem lelkiállapot, hanem maga az objektivitás.
Minden barátomban van valami, amit csak egy harmadik barát hívhat tökéletesen elő. Önmagamban nincs elég hatalmam ahhoz, hogy a teljes embert mozgásba hozzam, mások más szögből vetnek rá fényt.
Nem agyembernek és nem is ösztönlénynek lettünk alkotva, hanem embernek.