Minden művészetek közül a fotográfia a legkiszolgáltatottabb a külső valóságnak.

A világ általában sokkal gyorsabban változik, mint mi magunk.

A kiszámíthatatlanság zabálja fel a legtöbb energiát az életben.

Az a társadalom működőképes, ahol szegényként is belül tudsz maradni, ahol nem vetnek ki, és ahol te sem érzed kivetettnek magad, ebből kifolyólag nem züllesz le másodpercek alatt. Ott a szegény ember nem méltóságát vesztett, nem nincstelen, nincs leköpve. Így aztán ő se köp le senkit.

Nincs bennem hit. A hit nélküli remény pedig nem több, mint bizonyos esélyek számolgatása. S így, mint minden számolgatás, kissé nevetséges.

Semmi nem nyújt olyan szabadságérzetet, mint a csillagos ég.

A boldogtalanság nem ment fel semmi alól.

A pocsék megoldás is megoldás? Annyiban mindenképpen, hogy benne van az igyekezet. És ugye, így már leküzdetett a legfőbb akadály, a kudarctól való félelem.

A gyűlölet erőt ad. Sokkal több erőt ad, mint a hit, remény, szeretet.

Mindig a biztonságon múlik a szabadság. Arra a szabadságra, amikor frásza van az embernek, a kutya se vágyik.

Önmagában a lelkiismeretet nem tartom valami nagyra, tiszta lelkiismerettel lehet a legnagyobb aljasságokat elkövetni.

Amire egy hatalom azt mondja, hogy nem kötelező, azt néha elég kockázatos elmulasztani. Mert a hatalom tudatalattijában ott szunnyad az összes nemkötelező, ellébecolt májuselsejéd meg osztálykirándulásod meg szakszervezeti gyűlésed.

A hatalom bármikor tönkretesz ugyanazért, amire tegnap még ő maga kötelezett. És közben érthetően el is magyarázza, miért nem volt más választása tegnap, és miért nincs más választása most.

Ha valaki esztendőkön át naponta találkozik a hatalommal, vele kezd reggel és a másnap reggeltől szorongva alszik el, vele osztálykirándul, őt csapja be, előle lóg meg, neki szerez hamis orvosi igazolást, akkor a hatalom okkal bízhat benne, hogy ez az ember tizennyolcadik esztendejére már érett. Már tudja a helyét. Már egy kétismeretlenes egyenletnél komolyabb feladattal is megbízható anélkül, hogy rá, a hatalomra nézvést valódi kockázatot jelentene.

Amikor először történik valami az emberrel életében, akkor azt ne három méterről, az ajtóból nézze. Mert akkor vele soha nem fog megtörténni. Ne évekkel előbb tudja, milyen lesz, és ne utólag vágyjon vissza rá.