Lelassulnunk kéne és elcsendesedni,
önmagunkba szállni, felelősnek lenni!
Nem rettegni bajtól és nem megijedni,
csak a szükségeset, a fontosat tenni!
Nem loptam semmit életemben,
nem öltem senkit meg soha.
Származásomról nem tehettem,
csakis a sorsom mostoha.
Megszülettem a vágy hevében,
s nem várt gyerekként jöttem én,
s ülök az EMBER börtönében,
halálom várom, s nincs remény!
Nem kértem én, hogy itt lehessek,
nem kértem könnyű életet!
De ha már vagyok, hadd szeressek,
segíts, hogy élhessek veled!
Legyél a gazdám, jó barátom,
legyél megmentőm, Istenem!
Engedd a létet jobbnak látnom,
tegyél csodát – kérlek – velem!
Egy rab kutya dala
Tudod, az én ajándékom nem kapható boltban.
Kicsi szívem szeretetét összecsomagoltam.
Karácsonyig őrizgetem szívem közepében,
ám addig is csöpögtetem, osztogatom szépen.
Mit szólnál egy öleléshez,
jól esne az te neked?
Bele lenne csomagolva
barátság és szeretet.
Az ölelés azért csodás:
szívünk, lelkünk benne van.
Nem is értem, miért félnek
kipróbálni annyian?