Köszönöm azoknak, akik kihúzták alólam a támaszt, hogy azt tették, amit tenniük kellett, mert így ráébredtem: van bennem annyi erő, hogy képes vagyok külső kapaszkodó nélkül, saját erőmből mindent, bármit megtenni.

Igyekezz mindig mindent a legjobban csinálni, de ha mégis hibázol, tanulj belőle, hogy legközelebb ne kelljen elkövetned ugyanazt a hibát.

Boldog újat,
boldoguljunk,
de meg ne boldoguljunk!
Elboldoguljunk boldog-boldogtalannal,
s bolondul bőséges boldogságot kívánunk!

Csodálatos, ahogy a sors az ember keze alá dolgozik, nem? Elénk küldi a megfelelő embert a megfelelő időben. Az apró nüánszok színes szálai gyönyörű szőttessé állnak össze - csak figyelni kell, és nyakon csípni a lehetőséget.

Aki fafejű, az lehet bármilyen intelligens, fafejű is marad, amíg a sors szöget nem üt a fafejébe. Ehhez legtöbbször elég nagy kalapács szükséges, de akkor aztán kitörölhetetlen nyoma marad.

Nem vagy itt... csak a tested. A test pedig képtelen szívből csókolni, kevés hozzá.

Ha csak jó lenne, honnan tudnánk, hogy az jó? Azért kell a rossz, hogy legyen összehasonlítási alapunk.

Nem mindegy, hogy kapcsolódunk egymáshoz vagy kapaszkodunk egymásba.

Előző életeink tettei, érzései a tudatalatti sötétjében pihennek elfelejtve. A legtöbben csak a belőlük leszűrt tapasztalatot hozzuk magunkkal.

Olyan vagy, mint a víz: elszáradok nélküled.

Ha valakihez az emberek általában bizalommal fordulnak, az valószínűleg méltó lehet a bizalomra.

- Miért érzem azt, hogy valakik a fejünk fölött már rég leosztották a lapokat, és nekünk csak korlátozott lehetőségünk van a saját sorsunkba beleszólni?!
- Mert ez így van. Nem ismerjük azt a tervet, amit születésünk előtt kidolgoztunk magunknak. Mindent, de mindent elfelejtettünk. Hogy valójában kik vagyunk, és merre tartunk: fogalmunk sincs.

Sosem értettem azt a mondást, miszerint a kivétel erősíti a szabályt. Miért erősítené? Ha csak egyetlenegy kivétel is van, akkor a szabály nem érvényes.

Minden átoknak csak akkor lehet foganatja, ha az, akit megátkoztak, megengedi, hogy működhessen az átok.

A tudatalattink tartalmával nem vagyunk tisztában. Minden átok, babona egy hitrendszeren alapszik: ez így szokott működni, eddig így működött, akkor ezután is így fog. De mi tudatosak vagyunk. Ugye? Van választásunk: mi az, amit beengedünk magunkba, hogy működhessen, és mi az, amit nem.