A félelemmel nem könnyű megbirkózni, a háború pedig kimondottan unintelligens módja annak, hogy megoldjuk a problémákat. Ha volt valami, amit megtanultam a hadsereg kötelékében eltöltött idők során, akkor ez az. Nem olyan nehéz elfogadni a gondolatot, hogy egy férfi úgy dönt, inkább megfutamodik a csata színhelyéről. Ha az ember belegondol, voltaképpen logikusnak tűnik.
Talán ha több férfi döntene úgy, hogy nem hajlandó állva maradni és addig lődözni egymásra a csatatéren, amíg végül tényleg senki nem marad állva, akkor nem lenne annyi háborúskodás.
A férfiak bizonyos dolgokban nagyon nehéz felfogásúak tudnak lenni. Éppen ezért tanácsos jó előre felkészülni az olyan problémákra, amit azzal okoznak, hogy azt hiszik, ők a felelősek mindenért.
Ha én mondhatnám meg a nőknek, hogyan válasszanak férjet, hát azt tanácsolnám, csinálják pontosan úgy, mintha lovat vennének: Egy: keresd a fajtiszta, erős fogú, erős lábú példányt! Kettő: kerüld azokat a teremtményeket, amelyek kicsit is rúgósak vagy harapósak! Három: könyörtelenül hagyd ott, ha csak a legkisebb hajlandóságot mutatja a lustaságra! Négy: a csökönyös szörnyetegekre ügyet se vess! Egy kis keményfejűség persze elkerülhetetlen, talán nem is árt, de ha túl sok van belőle, az veleszületett ostobaságra utal. Röviden tehát: olyat válassz, amelyik még nevelhető!