Hogy higgyek Istenben, mikor pont a múlt héten egy villanyírógép billentyűje becsípte a nyelvemet.

Nem vagyok nagy ivó. Szilveszterkor két martini után megpróbáltam elrabolni és Kubába téríteni egy liftet.

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta.

A feleségem a legrosszabb szakács. Nem hiszem, hogy a fasírtnak világítania kellene a sötétben.

Az Isten hallgat. Bárcsak az ember is befogná már a száját!

Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok.

Az agyam a második legkedvesebb szervem.

Nálunk otthon én vagyok a főnök, a feleségem csak a döntéshozó.

Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralevő napjaimat ott szeretném eltölteni.

Könnyű boldognak lenni, ha semmi más gondod nincs az életben, mint hogy mennyi nyálat eressz ki a szádon.

Mindig hálás vagyok a nevetésért, kivéve, amikor az orromon jön ki a tej.

Azt hiszem, senki nem úgy indul neki, hogy vicces akar lenni.

A főiskolán a metafizika órán puskáztam: belenéztem a mellettem ülő fiú lelkébe.

Alapvetően hülye családból származom. Az apám színbolond volt. Egy bankban dolgozott, de elkapták, ahogy A4-es papírokat lopott.

Dolgoztam már állatkertben is. A vendégek azt kérdeztek, hogy mennyit fogok még nőni.