Életművésznek lenni és művészi szinten élni mást jelent. Az életművész céltalan, aki művészi szinten él, annak vannak céljai. A fotocellás ajtó, ha csak úgy oldalról érkezel, nem nyílik. De egyből beenged, ha szemből jössz, és tudod, hová tartasz.
Művész az, aki valamilyen művet hoz létre. Ami még nem volt. Egy igazi művész nem feltétlenül képzőművész vagy előadóművész. S egy titok: akkor is művész, ha valaki már kitalálta előtte ugyanazt - csak éppen nem tud róla. Lásd spanyolviasz és a lyuk a csőben.
Ahhoz, hogy igazán jó dolgokat csinálj mások örömére, előbb neked kell jól érezned magad. Nem sorolhatod magad hátra.
Önzőnek lenni nem egyenlő azzal, hogy agresszív módon elküldöd a barátaidat, és belegyalogolsz szeretteid lelkébe az "új" viselkedéseddel. Tiszteletben kell tartanod a többi ember elvárásait. Tiszteletben kell tartanod, de nem feltétlenül kell mindenkinek szót fogadnod. Simán mondhatsz nemet. A te világod építed!
Egyáltalán nem baj, ha az útkeresésed során nem arra a hegyre mész fel, amelyik az igazi nagy célod. Az sem baj, ha nem a legrövidebb úton mész fel. Mint ahogy az sem, ha sok helyen állsz meg pihenni. Ne hallgasd végig a vészmadarakat, akik azt mondják: na látod, megszívtad! Dehogy szívtad! Maximum a tudást, magadba. Óriási tapasztalatot szerezhetsz minden állomásból, a zsákutcákból főleg!
Sosem dolgozni? Nos, ezt sok helyen olvashatod. Az élet nem munka. Az élet nem "dolgozás" és utána "élés". Egyszerre a kettő. Úgy, hogy észre sem veszed, melyik melyik. Mert nem akarod elválasztani a kettőt egymástól. Mégsem így fogalmaznék. Azt mondanám, hogy művészi szinten élni annyit tesz, mint minden pillanatban azt tenni, amit éppen szeretnénk.
Az egyetlen dolog, ami jól áll a nyávogóknak, az a távolság. Jó nagy távolság!
Aki a sértődésre pazarolja az idejét, nem értékeli az életet. Aki egy sérelem kapcsán újabbakat, apróbbakat, régebbieket hoz fel, nem értékeli a jelen legszebb pillanatait. Valószínű, a jövő szépségeit sem fogja észrevenni.
A Világ nem körülöttünk forog. Nem értünk van minden. Van, hogy nem azt kapjuk, amire számítunk. Ha ezen megsértődik valaki, akkor valami nagyon nincs rendben vele.
Ha valaki mindig a csalódásait hozza fel példának, sosem mászik ki a sárból. Mi a megoldás? Minden csalódásból írj fel egyetlen dolgot, amiből mások tanulhatnak. Ha mások tanulhatnak belőle, akkor te is.
Ne pazarold az időt olyan könyvre, ami nem köt le! Ha nem köt le, nincs rá szükséged. Kérem a következőt! Őszintén mondd ki! Ne haladj minden este két sort, aztán horkolás! Ennek nincs értelme.
Aki igazán él, az megcsinálja a dolgokat. Nem áll, hanem lép. Nem fekszik, hanem megy. Nem diskurál róla hetekig, hanem tervez, alkot, szervez, épít. Sosem értettem, mit lehet annyit beszélni egy-egy projektről. Ülök egy budapesti kávézóban, és hallom a nagy tervezést. A nagy tervezésből nem lesz semmi. Süt a beszélgetésből, hogy nem a munkának álltak neki hatalmas lendülettel, hanem a meetingnek. Az életed nem egy multicég tárgyalója. Ne is akarj belőle azt építeni! Cselekedj!
A legjobb pillanat mindig most van, kár halasztani. Ha meg tudod csinálni most, akkor tedd! Semmi okod nincs arra, hogy "még előtte ez, meg az".
Nem úgy működik a világ, hogy minden hibáért van egy felelős. Sosem egy valaki, sosem két valaki hibás. A te sorsodért másokat egészen biztosan badarság okolni. Magadat se hibáztasd. Senkit se hibáztass!
Fondorlatosnál fondorlatosabb dolgokat talál ki az ember csak azért, hogy megfossza magát attól, hogy bármelyik pillanatban boldog lehessen.