A táj, ahol élünk, mindig alakította az embert. Befolyásolta a háborúkat, hatással volt a hatalom működésére, a politikai folyamatokra és a világ majd minden szegletét elfoglaló embercsoportok társadalmi fejlődésére. A technológia látszólag áthidalja a népeket elválasztó fizikai és szellemi szakadékokat, de nagyon is könnyű megfeledkezni arról, hogy milyen sokat számít a földterület, ahol élünk, dolgozunk és felneveljük a gyermekeinket, s hogy a bolygónkon élő hétmilliárd ember vezetőinek döntéseit bizonyos mértékig meghatározzák a mindnyájunkat korlátok közé szorító folyók, hegységek, sivatagok, tavak és tengerek - ahogy ez a múltban is történt.
Egyetlen földrajzi tényező sem fontosabb a többinél. A hegyek nem lényegesebbek a sivatagoknál, a folyók a dzsungeleknél. Bolygónk különböző tájain más- és másfajta földrajzi adottságok játszanak döntő szerepet abban, hogy mit tehetnek meg és mit nem az ott élők.
A földrajz törvényeit, amelyeket oly jól ismert Hannibál, Szun-ce és Nagy Sándor, a mai vezetők sem hagyhatják figyelmen kívül.
Ha úgy húzzák meg a térképen a határvonalakat, hogy nem veszik figyelembe az adott terület földrajzi adottságait és a helyi kultúrák éppily fontos sajátosságait, azzal elvetik a későbbi viszályok magvait.
A földrajznak az emberi történelmet meghatározó tényezőként való értelmezése talán kissé sivár szemléletmód, meglehet, ezért nem kedvelik egyes értelmiségi körökben. Azt sugallja, hogy a természet hatalmasabb az embernél, és sorsunk fölött csak korlátozott mértékben rendelkezhetünk. Ám nyilvánvaló, hogy más tényezők is befolyásolják az eseményeket. Bárki értelmes ember beláthatja, hogy a modern technológia lassan megpuhítja a geográfia vastörvényeit.
Egyetlen ember is fordíthat a történelem menetén.
Ha egy nagyhatalom olyasmivel szembesül, amit a létét fenyegető veszélynek ítél, erőt fog alkalmazni.
Az ember nem vásárolhat magának csak úgy az áruházban ütőképes hadsereget.
Békeidőben minden nagy nemzet felkészül az esetleges háborúra.
Egy bizonyos irányban feltámadó érdeklődés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik irány érdektelenné válik, sokkal inkább arról van szó, hogy az érdeklődés milyen arányban oszlik meg a kettő között.
Ha az ember az Alpok hóviharaiban didereg, vagy a Duna mellett várja, hogy visszahúzódjon az áradás, talán nem gondol Európa geográfiai adottságainak csodás voltára - ám ez a földrész más kontinensekhez képest nagyon is istenáldotta vidék. Ezek az adottságok tették lehetővé az első iparosodott nemzetállamok megszületését.
Gazdasági visszaesés idején - mint Európában a közelmúltban - mindig felerősödnek a bevándorlókkal szembeni előítéletek.
Az európaiak a paradicsomban élnek, de ha kilépnek a hatalom világába, többé már nem szabad a paradicsom szabályai szerint cselekedniük.
Történelmi példák mutatják, milyen sokat változhatnak a dolgok akár néhány évtized alatt is.
Az igazságosság, az egyenlőség és a stabilitás csalhatatlan receptje nem az, hogy az ember találomra alkot "nemzetállamokat" olyan emberekből, akik nem szoktak hozzá, hogy egy régióba összeterelve, egységes csoportként éljenek.