Kettőt szeretni? Ugyan már. Nem egészséges érzés. Aki így szeret, annak egész biztos, hogy beteg a lelke. Aki így szeret, az folyamatos szenvedést okoz másoknak és az állandó lelkifurdalás miatt önmagának is. Aki így szeret, az a saját sorsának a megrontója.
Nagy tévedés, hogy a megcsalás teszi tönkre a kapcsolatokat. A falak a hibásak, amelyek a hazugságok miatt emelkednek két ember közé.
Azzal, hogy valakinek hazudsz, elveszed tőle a lehetőséget, hogy döntsön az életéről. Te döntesz helyette, és ez több mint etikátlan.
Ha kettőt vagy hármat szeretünk, akkor is nyilván egyet kell választanunk, mert az a normális. Pedig az igazság az, hogy csak kevesek lelke elég érett ahhoz, hogy belássák, maga az emberi természet nem monogám, és évszázadok óta valami olyasmibe kényszerítjük magunkat a kétszereplős párkapcsolati modellel, ami nem megy nekünk. Mert a nagy büdös helyzet az, hogy egyetlen ember hosszú távon képtelen megadni mindazt, amire szükségünk van.
Az különbözteti meg az embert az állattól, hogy képes a hűségre.
Az őszintén felvállalt többszerelműség miért megvetendő, ha a megcsalásról hallgat és szemet huny fölötte a fél világ?
Néha el kell odázni a problémákat, hogy megerősödjön a lélek.
Az igazság felszabadít. Mert végre az lehetsz, aki vagy.
Sokan nem elég erősek, hogy vállalják a beállítottságukat, helyette akár egy életen át hazudnak és titkolóznak, miközben legszívesebben szembeköpnék magukat. Nincs mese: ha felvállaljuk magunkat, azért szenvedünk, ha nem, akkor meg azért.
Ahány élet, annyi sors, annyi motiváció és annyi magyarázat. Megszületünk, élni kezdünk, és külső tényezők milliói formálnak bennünket azzá, akik leszünk.
Mindenkinek annyit kell tudni, amennyit képes befogadni.
Ne gondold túl a dolgokat! Élj a percnek! Engedd, hogy történjen, amire ösztönösen vágysz! Idővel úgyis minden szépen letisztul.
A részegség jó. Lefejti az álarcot az emberről. Háttérbe szorítja a tanult mintákat, és előtérbe helyezi az ösztönöket.
Féltékenység miatt nem üldözhetünk el senkit sem. Azzal meg kell tanulni együtt élni. Mert nem igaz, hogy nincs, mindig van. A szerelem, a szeretet minőségét mutatja, ha megbirkózunk vele és felülemelkedünk rajta.
A szerelem olyan, hogy néha hülyeségekre késztet minket.