Azok, akik virágokkal dolgoznak, általában boldogok.
Amikor az ember fiatal, azt képzeli, még temérdek ideje van, hogy azt tegye, amit eltervezett. Nem veszi észre, hogy az idő múlik. Ez a baj. De az idő attól még múlik.
Néha a láthatáron feketéllik egy rettenetes vihar, mégsem tör ki, hanem fokozatosan továbbmegy, és feledésbe merül.
A fiúk csak összetörik az ember szívét.
Értelmetlen megváltoztatni azt, amit nem tudunk.
Nem vagyok boldog. Vagy csak annyira, amennyire egy rabszolga nem ismer más boldogságot, mint a gazdája jóindulatú érintését.
Mindenki csak ígérget. De sosem tartják be a szavukat. A világon mindenki rászed minket, aztán mi is cserben hagyjuk magunkat.
A zene végtelenül fontos az emberi életben. Olyan helyen érint meg minket, ahol semmi más.