Minden műnek, minden alkotásnak megvan a maga üzenete.

Bár a fizika nem lehet meg bonyolult matematikai egyenletek nélkül, a legfontosabb mégis az a fizikai tartalom, amely sokszor háttérben marad a formulák mögött.

A fizika a mennyiségek tudománya, ezért nem lehet meg matematikai formulák nélkül.

A kisgyermek, amikor beszélni kezd, használ szavakat, de a szavaknak csak bizonyos szűk értelmét ismeri. Aztán ugyanazok a szavak újabb és újabb kapcsolatokban kerülnek elő. A beszéd elsajátítása ezért fokozatosan történik, az egyes szavak, fogalmak tartalma hosszabb idő után teljesedik ki. Így tanulhatjuk meg a fizika nyelvét is! Bárhol is kezdjük el a fogalmak tisztázását, mindig újabb és újabb fogalmakat kell bevezetni a magyarázatokhoz.

A modern fizika csúcspontjainak megértése a hegymászáshoz hasonlítható. Amikor magasra érünk, ritkább lesz a levegő, hozzá kell szoknunk, ez az akklimatizáció. Így vagyunk a fizikával is, mert egyre feljebb haladva az ismeretekben egyre kevésbé tudjuk használni szokásos fogalmainkat.

A jobb megismeréshez a felismert tévedések hosszú láncolatán keresztül vezet az út.

A legnagyobb hiba, amit a kísérletező elkövethet, ha önkényesen kizárja a "váratlan" eredményeket, amelyek nem illeszkednek az előzetes elmélet keretei közé.

Tudományos előrehaladás nem lehet meg tévedések nélkül. Amíg eljutunk az igazsághoz, gyakran kell végigjárnunk sok tévesnek bizonyuló mellékutat.

Nincs olyan elmélet, nincs olyan állítás, amelynek igazsága ne lenne megkérdőjelezhető.

Bátorság kell az új eredmények kimondásához, bátorság kell a tévedések beismeréséhez is. Akiből hiányzik ez a kettős bátorság, nem érhet el igazán jelentős eredményeket.

Minden új eredménynek, forradalmian új gondolatnak meg kell vívnia harcát, hogy befogadja a tudományos közgondolkozás.

Nagy bátorságra van ahhoz is szükség, hogy valaki beismerje tévedését, ha kiderül egy hosszan dédelgetett elképzelésről, hogy téves.

Ha hosszas küszködések és tévedések sorozata után valami hirtelen megvilágosodik, ekkor mintha kinyílna előttünk egy új és szebb világ, és ebben a megszentelt pillanatban szárnyalni kezdenek az új gondolatok.

Elektron és fizikus együtt:
Nincs nehezebb, mint megérteni egymást, mert más világokban élünk, és ez rányomja a bélyegét a térről, időről, mozgásról és pályáról alkotott fogalmainkra. De ha eljutunk a végső kérdéshez: mi az, ami állandó a változásban, gondolataink találkozni fognak.

A világot a kölcsönhatásokon keresztül ismerjük meg, mégis a tudomány olyan törvényeket alkot, amelyekből kizárja a megfigyelőt, azaz "objektívnak" tekinti a törvényeket, amely független attól, hogy ki a megfigyelő, és attól sem függ, hogy milyen eszközökkel, műszerekkel jutottunk el az információhoz.