Tanuld meg: mindenki azzal kezdi a működését, hogy lecsepüli az elődje munkáját - vízvezeték-szerelőtől egészen le a miniszterelnökig. Ezzel eleve biztosít magának valamiféle felmentést: ő ugyan megpróbálja, ért is hozzá, de hát ahogy ez a dolog el van rontva!
Aki haladni akar, annak ritkán nyílik látványos, királyi út, minden lépésnyi előrejutásért meg kell verekednie.
Győzd le a kísértést, hogy kiöntsd a lelkedet bárkinek is, mert utána neked is végig kell hallgatnod őt, és hidd el: te jársz rosszabbul. Hol van az ő baja érdekességben és fontosságban a tiédtől?!
Ha nem látod tisztán, hogyan kell döntened, akkor mondj inkább "nem"-et.
Ha szerelmi vallomást akarsz kikényszeríteni a partneredből, kezdheted azzal a bejelentéssel, hogy: "köszönök mindent, és most szakítsunk!" Meglátod, milyen jól hat majd az illetőre, egyből fontos leszel neki.
Ha kellő határozottsággal és megfelelő gyakorisággal ismételgeted, bármit el tudsz hitetni előbb önmagaddal, aztán az emberekkel. A sorrend néha felcserélhető.
Nem az igazságra van szükségünk, azt ismerjük magunk is, és nem tudunk mit kezdeni vele - vigasz kellene nekünk és segítség.
A félelem olyan, mint a tűz; ha uraljuk, főzhetünk vele, de ha nem vigyázunk vele, eléget minket.
Az idő múlása sokkal hatékonyabb orvosság a fájdalmainkra, mint képzelné az ember, mert a legalapvetőbb hibáink segítik a munkáját: feledékenységünk, kitartásunk hiánya, a vágyunk, hogy megszabaduljunk a terhektől.
Egyszerre kell szakítani és véglegesen, amíg a lelked elég erős ahhoz, hogy behegessze magán a sebet.
Egy igazi szerelemben csak erogén zónák vannak. Bárhol is értek egymáshoz, bele kell borzonganotok.
Teremtsd meg az ideális feltételeket a cselekvéshez és nem csak a sikerre lesz nagyobb esélyed, de a kudarcot is könnyebben viseled.
A szeretet nem változtatja meg a világot, de elviselhetőbbé teszi, rosszul mondom: kevésbé elviselhetetlenné.
A legszebb gondolataink a szívünkben teremnek.
Hozd meg nehezen, ha úgy adódik, akár késve is a döntéseidet, de akkor ezek legyenek véglegesek. Ne hagyj magadban egy százaléknyi vágyat sem, hogy milyen jó volna, ha valaki rábeszélne a döntésed ellenkezőjére.