A művészet csak egy életstílus kiegészítője.
Az alkotás valóságosabb, mint a mindennapi élet, amikor az ember csak ül ott, ahol van, és csak arra tud gondolni, hogy visszamegy a műterembe, amikor alig veszi észre, hogy egy kisebb sódombot szórt az ebédlőasztalra, és ebbe a sómezőbe rajzol vázlatot, és a fehér szemcsék úgy mozognak ujjai alatt, mint a folyami hordalékhomok.
Voltak idők, amikor a boldogság elérésének belső kényszere szinte nyomasztó volt; mintha a boldogság olyasmi lenne, amit mindenki elérhet és el is kéne érnie, így keresésében minden kompromisszumot valahogy a saját hibánknak tekintünk.
A világon csak kétfajta ember létezik. Azok, akik hajlandók meggyőződéssel élni, és azok, akik nem.
Az életben néha előfordul, hogy jó dolgok történnek jó emberekkel. Nem kell aggódnod... nem történnek olyan gyakran, amennyiszer történniük kéne. De ha mégis, a jó ember csak annyit mond, hogy köszönöm, és továbblép, talán figyelembe véve, hogy az a személy, aki a jót cselekszi, élvezi, hogy jót tehet és tényleg nincs abban a hangulatban, hogy meghallgasson minden okot, mi szerint az a személy, akivel a jót tette, miért tartja magát érdemtelennek és méltatlannak a vonatkozó jótettre.
A szerződések nem szimpla papírlapok, amiken állást vagy házat vagy örökséget ígérnek nekünk: a szerződések a szó legtisztább, legigazibb és legszélesebb értelmében a jog minden területét áthatják. Amikor úgy döntünk, hogy társadalomban élünk, azzal azt is elfogadjuk, hogy szerződés hatálya alatt élünk, és alávetjük magunkat azoknak a szabályoknak, amiket a szerződés diktál nekünk.
Egyes szerződések igazságosabbak másoknál. Ám az igazságosság nem az egyetlen, nem is a legfontosabb szempont a jogban: a jog nem mindig igazságos.
A jogban sok úton juthatunk el sokféle válaszhoz, míg a matematikában sokféle úton juthatunk el egyetlen helyes válaszhoz.
A jog tulajdonképpen nem az igazságról szól, hanem a hatalomról.
A szép bizonyítás lényegre törő és egyértelmű, mint a szép bírói ítélet. Csak kisszámú alapelvet használ, bár azokat a matematika hatalmas univerzumából választja ki, és viszonylag kis lépések rövid sorozatával nagyszerű és új általános igazságot vezet le: olyan igazságot, ami teljesen bizonyítható, megrendíthetetlenül abszolút érvényű egy olyan teremtett világban, ahol nagyon kevés megdönthetetlen, abszolút igazság létezik.
A gyereket az embernek tevékenyen kell akarniuk, sőt, vágyniuk kell rá. A gyerekvállalás nem az ambivalens érzelműeknek vagy szenvteleneknek való.
Az erkölcs segít abban, hogy törvényeket alkossunk, de nem segít a jogalkalmazásban.
A barátság egyetlen trükkje az, hogy olyan embereket találj, akik jobbak, mint te... nem okosabbak, nem klasszabbak, hanem kedvesebbek, nagylelkűbbek és megbocsátóbbak... és becsüld meg őket azért, amit megtaníthatnak neked, és próbálj figyelni, hallgatni rájuk, amikor mondanak neked valamit magadról, akármilyen rossz... vagy jó is az... és bízz bennük... ez az egészben a legnehezebb. De egyben a legjobb is.
Az, hogy megteheted, nem jelenti azt, hogy meg szabad tenned.
Soha ne becsüld alá a gazdag szülők jelentőségét!