De hisz ez egy vonat!
A címlap: mozdony.
Az ívek: kocsik.
Az oldalpárok tágas fülkék,
a rajzok párnázott ülések,
a korrektor: vészfék.

Áradj belém, napsugár!
Kitárulkozom neked, mint
gyümölcsnek a befőttesüveg.
Bespájzollak mohón,
és télire oly mosolygós leszek,
mint az aranyló baracklekvár!

Negyed három múlt öt perccel -
de ez retrográd állítás volna.
Legyen tíz perc múlva fél három!
Így optimizmust sugárzok,
karjaim a jövőbe mutatnak.

Ha már a jelenkor is oly kor,
hogy elvágyódsz belőle olykor,
a hátad mögé nyúlkálj srégen,
hogy lásd, milyen volt régesrégen.

Nyegle szó a békét
sebzi meg -
ne okozz rossz érzést
senkinek.

Hírös város az Alföldön Szombathely,
csak egy kicsit nyugatabbra pottyant el.

Porcukorral tele zsákom
kihasadt egy jeges ágon,
szánom fennakadt a vámon -
nem jöhetek. Szánom-bánom.