Ahogy nő benned a szeretet, úgy nő a szépség is.
Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik.
Van ideje a cselekvésnek, és van ideje a mozdulatlanságnak is. Néha a legnagyobb bátorságot, türelmet és bölcsességet akkor tanúsítod, ha nyugton maradsz - még akkor is, ha a kényszerítő vágyak és késztetések cselekvésre ösztönöznek.
Nem annyira az érint meg másokat, amit mondunk, mint az, ahogyan élünk.
A gyerekek sosem voltak valami jók a szüleikre való hallgatásban - de sosem mulasztják el utánozni őket.
Hogyan lehetnél több? Hiszen már most is határtalan vagy, végtelen! Amikor meghalsz, Vándor, nem azt fogják kérdezni tőled a mennyek kapujánál, szent voltál-e; azt fogják kérdezni, önmagad voltál-e.
Az Elvárás Törvénye arra tanít bennünket, hogy amire összpontosítunk, az növekszik. A problémák elleni küzdelem csak erősíti őket, mert energiát ad nekik. Tehát a megoldásra kell a figyelmünket irányítani, nem a problémára.
Csakis a legmélyebben meghúzódó elvárásaidnak van hatalmuk valóságod formálására.
A tanároknak és a könyveknek is megvan a maguk értéke, és az iránymutatás, valamint az inspiráció különböző formában juthat életedbe. De soha ne feledd, hogy a kincs már benned van - mások nem adhatnak neked semmit, amid ne lenne már meg amúgy is. Ők csak a kulcsot adhatják neked, a saját belső gazdagságodhoz. 
A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt.
Az emberek igen ritkán buknak el - inkább csak felhagynak a próbálkozással.
Ha nem ismered fel, hogy van hatalmad nemet mondani, soha nem fogsz tudni igazán igent mondani. 
Csak ha visszaszerzed a hatalmat a kapcsolat befejezésére, csak akkor lehetsz igazán elkötelezett mellette. Csakis akkor tudsz szenvedélyesen úgy dönteni, nő maradsz, ahelyett, hogy valamilyen okból így kellene tenned.
A legtöbb választást tudatalatti bölcsesség vezérel. Belső "tudósod" rendelkezésére több információ áll, mint amihez a te tudatos elméd hozzáfér, ezért vannak idők, amikor nem tudhatod, miért, de olyan embereket és tapasztalatokat vonzol az életedben, amiket tudatosan nem akarsz, de amik a te legfőbb javadat és tanulásodat szolgálják.
Ha többet kapsz, mint adsz, akkor a kiegyensúlyozatlanság megszüli benned a viszonzás vágyát, hogy kiteljesítsd vele a kapcsolat körforgását. Ha többet adsz, mint kapsz, kimerültnek érzed magad, s végül nem marad semmi, amit adhatnál.