Nincs a forradalomnak nagyobb ellensége a boldogságnál.

Az orvos már a szavával is gyógyít. És a jó szó ingyen van.

Mindenki boldog, jegyezd meg, fiam, aki megleli, hogy mihez van tehetsége. Aki a tehetségétől gyönyört kap és kenyeret. Meglelni a tehetségünk, ez a legnagyobb dolog a világon, amit elérhetünk.

A rövid élet titka: gondolkodás. A hosszúé: butaság és önzés. A többi már ezekből következik.

Három őszinte dolog van a világon, fiam: a kisgyermek, a részeg ember és a cicanadrág.

A tenger tulajdonképpen nem más, mint egy hatalmas hallé.

Az egyik boldogságának mindig a másik szenvedése az ára.

Hogy a magyarok még nem lettek ámokfutók és szadista tömeggyilkosok (tisztelet a kivételnek), minden bizonnyal csakis a halászlének köszönhetik. Mert a hallé elkészítésénél a magyar minden brutalitását és szadista hajlamát kielégítheti.

Lehet elfásult, kiégett a szív, lehet mindenféle ferde okoskodással szaturálva az elme, de a gyomor azt fogja mondani: magyar vagyok, magyar maradok. Ami annyit jelent, hogy a hasat nem csapja be se a szív, se az ész. Lehetünk olyan kozmopoliták, mint a ház, lehetünk olyan nemzetközi turisták, mint állat, a hasunktól nem szabadulunk, az kiabálni fog azért, amit megkövetel a haza.

A felejtés ellen csupán egyetlen módszerrel lehet harcolni: azokra a dolgokra, amelyekre érdemes emlékezni, rá kell írni a nevüket. Ezért van az autóra ráírva, hogy Skoda, az asztalon látható konzervre pedig, hogy Töltött káposzta.

Kelet-európai turistának lenni annyi, mint minden helyzetben feltalálni magad, nincs felbonthatatlan konzerv, lakhatatlan kemping, elindíthatatlan autó, ehetetlen étel, hiányos infrastruktúra, a magyar turista mindig győz.

Az emberi bátorság mögött mindig valami alantas érzelem lappang, düh, vakmerőség, butaság, makacsság vagy maga a gyávaság, mi, emberek ezekből gyártunk bátorságot.

Sok ember között egyedül lenni még sokkal rosszabb, mint egyedül egyedül lenni.

Ha tucatnyi szellemes ember társasága és egyetlen csepp forró libazsír között választhatsz, ne habozz az utóbbi mellett tenni le voksod.

A nemzetek sorsa attól függ, miként táplálkoznak.