Szeretni Istent, és általa szeretve lenni: ez a legnagyobb érték, amely mindörökre megmarad.

Ebben a hatalmas és félelmetes univerzumban annak a felismerése adja meg valódi értékünket, hogy Isten, aki megteremtette a világot s benne minket is, szeret bennünket és annyira törődik velünk, hogy e kételkedő és hitetlen világ iránt érzett szeretetének bizonyítékaként leszállt a mennyből, és elszenvedte a kereszthalált.

Jézus megjárta a halált azért, hogy bennünket is átvezessen a halálon, abba a dicsőséges világba, amely még azon is túl fekszik.

A kereszténység egyik legalapvetőbb tanítása ez: Isten úgy döntött, hogy közénk jön. Ahelyett, hogy arra várna, hogy mi találjuk meg őt, Ő jön el hozzánk. Egyesek azt képzelik, a vallás olyan, mint amikor valaki egy létrán mászik felfelé, hogy megtalálja Istent. A keresztyénség ezzel szemben arról beszél, hogy Isten maga ereszkedik le hozzánk, s azután örvendezve hazavezet minket.

Ez a világ tele van egy másikra utaló jelekkel: arról a világról már elkezdhetünk tapasztalatokat szerezni, de teljességében csak az idők végén ismerhetjük meg. Isten úgy teremtette a világot, hogy elhelyezte benne ezeket a jeleket és útjelzőket.