A gyerekek jelentik az élet legdrágább ajándékát.
Össze kell törnöm azt a burkot, ami az évek során körém nőtt, és golyóálló elefántbőrré vastagodott. Muszáj lefúrnom a lelkem és a szívem legmélyére, akármilyen ostobán és patetikusan hangzik is, és akármilyen kellemetlennek fog is majd bizonyulni, mert nem vagyok jó ember. Ez bizony így van, még ha idiótán hangzik is, és úgy, mintha megbocsátásért könyörögnék. Muszáj kiderítenem, ki vagyok, és mire vagyok képes.
Nem lehet minden nő szép. A férfiaknak gyakran be kell érniük a csúnyákkal. Vagy az öregekkel. Vagy a csúnyákkal és öregekkel.
Ha az ember nem képes a mai világban a saját erejéből boldogulni, be kell állnia a mókuskerékbe.
A legfontosabb az, hogy az ember együtt legyen a szeretteivel, és kellemesen töltsék az időt, nem pedig, hogy sok hiábavalóságot kapjon, amik csak terhelik a környezetet, és két nap múlva úgyis elfeledve hevernek majd a szoba sarkában.
Az ember életében a munka a legfontosabb! Munka nélkül se fánk, se farsang.
A munkáért kell kapjon pénzt az ember. Másképp nem munka.
Miért olyan az élet, hogy ha valami szarul megy, minden másnak is egyenesen a pokol felé kell siklania?