Lehet, hogy van öröm az utazásra való várakozásban. De semmi öröm a közvetlen előkészületekben.

A hegyen csak akkor mászhatsz fel a csúcsra, ha utána lejutni is képes vagy.

Amikor elveszíted az utad, és a vonat, amelyen utazol, megáll, mert már az összes határon átjutott, amelyen át akart jutni, akkor rájössz, hogy valójában egyetlenegyen sem jutottál át, mert egyetlen cél sem lehet valódi, és egyetlen győzelem sem lehet értékes, ha az nem a saját bensődből fakad.

Egy kapcsolat igazi próbája, ha együtt utaztok valahova.

Utazás közben arra vágyni, hogy utazgasson az ember - nos, ez már tényleg a mohóság netovábbja...

Ha érdekes helyen jár az ember, az idő szinte megbolondul, s oly nyargalásba kezd, hogy mire kettőt pislantunk, már el is szaladt a nap.

Ha meg akarsz ismerni egy embert vagy asszonyt, utazz vele vagy tíz-tizenkét órát együtt. Ez valóságos próbaköve annak, hogy igazán udvarias és illedelmes lélek-e valaki vagy csupán gyönge máz-e rajta a kultúra. Az erőszakos vagy lompos vagy irígy vagy civakodó természet kiütközik és a megtett mérföldekkel négyzetes arányban nő. Két barát vagy két szerető a végső állomáson már mint két ellenség szállhatnak le. Vonaton és veszedelemben látszik meg az ember.

Fura dolog a honvágy. Szeretek elutazni, és ha itthon vagyok, többnyire azon töröm a fejem, hogyan lehetne megint valahogy elcsavarogni, lehetőleg a világ végére. De szeretek megjönni is. És bár jósorsom sok szép táját engedte már látni a világnak, sohasem tudtam megérteni azokat, akiknek csak az a szép, ami messze van, és érdektelennek, unalmasnak tartják azt, ami itthon van, bár rendszerint éppen ezek azok, akik nem is tudják, mi van itthon.

Amilyen jó menni, ugyanolyan jó jönni is. És minél messzebbre megy az ember, visszafelé jövet annál nagyobb lesz a hazája.

Legyen hát könnyű a zsákod,
és mindig jó az idő
hogy télen ne fagyj meg, s nyáron
ne forrjon a levegő!

Minden hosszú utazás belső utazás is.

A világ olyan változatos, hogy legszívesebben havonta felcsapnék egy atlaszt, böknék egyet, és elutaznék körülnézni.

Egy érdekes utazás minden elképzelhető problémát megold; és a világ egyetlen megoldhatatlan és legszörnyűbb problémája az, ha valaki el akar utazni valahova és nincs rá pénze.

Utazni olyan, hogy az különleges. Az ágy és a konyha között ritkán történik megrendítő esemény, bár nem lehetetlen, mindenesetre biztos nem visznek be a rendőrök, mint vittek Lengyelországban, vagy nem indítanak eljárást ellened, mert nem engedélyezett tüntetésen veszel részt, mint történt Svájcban, nem akarnak megölni, mint akartak Oroszországban, nem látsz tengert és hatalmas hegyeket, szokatlan embereket és épületeket, nem caplat át az úton előtted egy rénszarvas, legfeljebb a gyereked vagy a feleséged.

A mindennapiságból való kikerülés meglöki az ember agyát, nem megvilágosul, ezt hagyjuk meg a metatérben utazgató ezoterikusoknak, hanem világosabban lát dolgokat és problémákat. A bőrödön érezni a szegénységet más, mint a Spektrum tévén nézni, a moszkvai mágnások elsuhanó autóit látni más, mint olvasni róluk a hírekben, Párizs gettónegyedeiben járva pedig szinte tapinthatóvá válik, mit jelent a modern kori népvándorlás. A helyváltoztatás kizökkent a megszokott köreidből, nem csak testben, gondolkodásban is.