A szerelem csak olyan, mint a betegség: többször is érheti ugyanazt az embert s a csapás halálos is lehet, ha a szerelem legyőzhetetlen akadályokba ütközik.
A szerelem olyan, mint a villám; akibe belecsap, annak szívében olyan pusztítást visz véghez, hogy ott soha többé nem csírázhat semmi más érzelem, de még egy álom sem.
Szerethettél volna
évi 365 napon át
reggel és délben és este
és éjszaka
ott voltam
és sírhattál is volna
belém
minden hajlatomba
és nevethettél
minden hajszálamba
és sóhajthattál
mesélhettél
kérhettél
volna
akármit
akárhogyan
megtettem
odaadtam volna
de nem tudtam
kettőnk lenni
egymagam.
Amikor már ismertem
az összes hazugságod
az összes tagadásod
az anyád lettem aki ápol
a terapeutád aki gondoz
a papod akinek gyónsz
a nőt kezdtem melletted
hiányolni magamból.
Vannak szerelmek
amikben
kimegy belőled
az élet
elfogy a véred
napról napra
egyre örömtelenebb leszel
és nem érted
ha ez szerelem
miért haldokolsz tőle
eljön hát a nap
amikor tenni kell
egy nyelvi különbséget
mit nevezünk szerelemnek
és mit mérgezésnek.
A kezdeti évek anyagi gondjai felőrlik a kapcsolatot, megölik az érzelmeket.
A szerelem vak, ahogy mondani szokták, és mivel vak, gyakran vezet tragédiához.
nem baj ha a szerelmespárok
összevesznek míg szívük egymásért lángol
ne szomorkodj légy vidám
szelíd harag szenvedélyes kibékülés
ez az amit a szerelem kíván
A szerelem ritkán tart sokáig... s az a baj, hogy lehet egyszerre többet szeretni.
Csak akkor érzek fájdalmat, amikor szerelmes vagyok.
Ha a szerelem nem örvény, akkor mocsár. Olyan lápvilág, lidércekkel, ahol a sápadt a divat.
A kapcsolatok csak a legritkább esetben érnek véget azért, mert hirtelen már nincs bennük élet. Inkább lassan hervadnak el, vagy azért, mert az emberek nem értik, mennyi, illetve milyen karbantartás, idő, munka, szeretet és törődés kell hozzájuk, vagy pedig azért, mert túlságosan lusták, esetleg túlságosan gyávák mindezt megpróbálni.
Vajon milyen súlya volna a szerelemnek, ha megfosztanók attól a terheléstől, amit úgy hívunk, hogy küzdelem? Olyan küzdelem ez, amelyben sok emberi érték, sok egyéni energia őrlődik fel, de amelyben ugyanakkor talán még több emberi érték születik.
Nincs az életben olyan időszak, a melyben az ember minden gondtól annyira szabadon erezné magát, mint a mátkaság néhány hónapja alatt; de nincs is olyan csalódás, mely az életet zordabbá, elviselhetetlenebbé tenné, mint szerelmében megcsalatni vagy félreismertetni.
Szerelem - eljegyzés - mátkaság - a legmagasabb gyönyör - és a legkínzóbb gyötrelem fogalmai, a legboldogítóbb ábrándok és légvárak ideje.