Szeretni az tud igazán, aki sírni is szokott.

Én hetekig minden este sírtam, majd
reggelente összeszorítottam a nyomoromat.
Sírásom nem hallatszott el messzire
könnyeim fényességbe párologtak.

Semmitől se lehet úgy megkönnyebbülni, mint ha jól kisírja magát az ember.

S ez a fő-kín a szívben:
sírni s nem tudni, mért.
Se hóhérom, se hívem,
Megszakad árva szívem.

Az a jó abban, ha olyasvalakihez beszélsz, aki a hátad mögött áll, hogy úgy tehetsz, mintha nem tudnád, hogy sír, és nem kell nagyon gyötrődnöd, hogy rájöjj, miért. Összpontosíthatsz egyszerűen arra, hogy segíts neki jobban lenni.

A könnyek még soha semmit sem hoztak rendbe.

Sosem érthetem meg pontosan, mit érezhetnek a férfiak egy síró nő láttán. Azok a férfiak, akikkel dolgom volt, mind egyformán reagáltak, amint egy nő arcán könnyek tűnnek fel: eszeveszett pánikba estek.

Egy férfi bármit megtehet, felapríthatja a családját, elkártyázhatja a birtokot, kimaradhat három nap és három éjjel. Még a cseléddel is kikezdhet. Csinálhat bármit, de sírni nem sírhat. Mert meglátják a gyerekek, és akkor hová lesz a világ!

Enyhít a hölgy sírása,
A férfi könye éget;
Amaz harmatcsepp hervadó mezőben,
Zápornak cseppje ez, forralva
Villámok közt sötét felhőben.

Amikor sírsz, Isten is szemtelenül fiatalnak tűnik hozzád képest.

Filozófus légy. Aki bölcs, az sérthetetlen. Amint engem látsz, én soha sem sírtam. Ezt bölcsességemnek köszönhetem. Azt hiszed, ha akartam volna sírni, nem lett volna reá alkalom?

Sírt önmaga miatt, sírt, mert megváltozott, és mert néha a legjobbféle változás is felér egy apró halállal.

A könny a lélek vére. Ha néha megengeded, hogy kicsorduljon, magával viszi a fájdalmadat.

Félelmetes, ha a felnőttek sírnak - azért vannak, hogy a gyerekeket vigasztalják, de ki vigasztalja őket?

A moziban az orani nőcske forró könnyeket hullat a főhős balsorsán. Férje könyörögve kéri, hagyja már abba. Zokogva-csukladozva mondja a feleség: "De hát miért ne használjam ki ezt a jó alkalmat?"