A boldogságot nem lehet csak úgy ezüsttálcán átnyújtani. A legtöbb, amit tehetünk - ahogy a Függetlenségi Nyilatkozat is fogalmaz -, hogy biztosítjuk a lehetőséget és "a jogot a boldogságra való törekvésre". A boldogság nem egy kézzelfogható dolog, hanem a teljesítményünk eredménye.

Egy padlóra fektetett kötélen végigsétálni nem túl nagy teljesítmény. Ha nincs kockázat, hogy lehetnénk büszkék arra, amit végigvittünk, és hogyan lehetnénk boldogok?

A világ összes spirituális tudása sem ér semmit, ha szavakban nagyok, de tettekben kicsik vagyunk.

Amit csinálsz, csináld meg a legjobban. Legalábbis próbálkozz. Minden dolognak van optimuma, "csak" elő kell bányászni.

Amit teszel, csináld olyan jól, ahogyan csak tudod, életed minden egyes napján! Így amikor elér a halál, egyike leszel azoknak, akik a legboldogabbként távoztak el.

A nyomás sohasem jó, de az sem, ha egyáltalán nincs semmilyen feszültség körülötted. Meg kell találni az egyensúlyt. Nyomás nélkül az élet... unalmas lenne.

Néha nem árt, ha a szükségesnél jobban megnehezítjük az életünket. Ne csak ott ugorjunk át a kerítésen, ahol a legalacsonyabb!

Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most jön.

Minden díjamról azt gondolom, hogy egyfajta visszacsatolásként van jelen az életemben: ezek jeleznek vissza nekem, hogy még úton vagyok, s talán jó úton... ezért olyan kedvesek számomra.

Az "igen valószínűtlen"-t hajlamos az ember úgy venni, mint "lényegében lehetetlen"-t, és ha egyszer idáig jutunk, akkor egyre halkabban fogjuk majd magunkban kimondani azt, hogy "lényegében", s végül már nem is tulajdonítunk neki jelentőséget. De a lehetetlen és a valószínűtlen mégsem ugyanaz. A lehetetlen dolgok sohasem történnek meg, valószínűtlen dolgok viszont nemegyszer.

A világ változásait nem elszenvedni, hanem inkább befolyásolni érdemes.

Mindig két út van előtted: a biztonságosabb, és az, amelyre születtél.

Nemcsak az a fontos, hogyan magyarázod a világot, hanem az is, hogy mit teszel érte.

Az életben magunkból kell kicsiholni a motivációt akkor is, ha épp kevés okunk van a lelkesedésre.

Az ember nagy feladata nem az, hogy világosan lássa, amit a távol homályba burkol, hanem hogy megtegye azt, amit tisztán láthat, egy karnyújtásnyira.