A jótettek, ugyanúgy, mint a rosszak is, továbbgyűrűznek, azaz más emberek is hajlamosak lesznek őket átvenni.

Minden emberben megvan a hősiesség lehetősége, mindenki képes az élet valamely területén jót cselekedni másokkal.

A rossz cselekedeteket rendszerint jó szándékkal magyarázzák.

Senki nem hiszi azt, hogy amit tesz, az gonosz lenne, az emberi agy mindent képes racionalizálni.

Eljön az idő, amikor az embernek olyan érzése támad, hogy ha csak önmagáért dolgozik, akkor semmiért fáradozott.

Bölcsen rendelé az úr
amikor kőbe vésette a törvényeket

A gonosz sikeréhez az is elég, ha a jó nem tesz semmit.

Ha az ember jól van, akkor jót kell tenni.

Helyesen gondolkodni és helyesen cselekedni két különböző dolog.

Tudom, hogy sok jótevő ember van a világon, de nem folyton teszik a jót, ki kell fogni. Nincsenek csodák.

A szociális munka, önkéntesség nem mindenképpen felemelő, de "több" lesz tőle az ember és emberibb hősöket talál.

Ha nem tehetsz nagy dolgokat, tégy apró dolgokat nagyszerű módon!

Senki sem tökéletes, és mindenki cselekszik jót, valamint rosszat is. A kérdés csak az, hogy melyikből mennyit.

Arra ügyelj, hogy a barátaid okos s az ellenségeid tisztességes emberek legyenek. Akkor nem kell félned sem a barátaidtól, sem az ellenségeidtől.

Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő szőlőtőhöz, mely ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi mást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott, a kutya, ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét.