Csak egy szívfájdalom van, az, hogy nem hozhatod vissza, ami elmúlt... én már most sajnállak, hogy egyszer csak eszedbe fogok jutni... és az, ami volt s ami elmúlt... az unalmas napok csöndje, a gyors és sietős út a hivatalból haza és a kis ebédek és a lompos kis feleség a barnavirágos pongyolájával... és irigyellek, hogy hogy fogod szeretni, és sajnállak, hogy fájni fog a szíved, mert nem tudod többet visszahozni, akármit is csinálsz... de boldog is vagyok, mert akkor majd megismered, akit nem akartál megismerni, csak úgy vetted, mint az orvosságot, amit nem kíván úgy az ember, mint a pezsgőt, pedig hasznosabb neki, mint a pezsgő. A fájdalmon keresztül meglátod, akit nem akartál látni, és megismered, akit nem mertél megismerni, míg együtt voltál vele és láttad, ahogy az ember lát a szemeivel, de az ember nem tud érzékelni az érzékeivel, az ember csak az emlékein át lát... még a gondolat sem segít... Az is szegény koldus, alamizsnáért könyörög... csak az emlékezés gazdag, csak az ad, mert annak a kezében van a kifogyhatatlan kincstár.
A férj a feleségével, a szajha a bánatával marad. Helyreállt a világ megszokott rendje.
Mindig is fájdalmasan szeretni foglak. Téged, a világ legszebb nőjét, az én napsugaramat, ezen őrült, eldobott szív egyetlen szerelmét, mely, attól félek, megáll kétségbeesésében, ha mégis elmész azzal a másikkal.
Csak azért vagy hűtlen a kritikus pillanatokban, mert szerelmed már nem igényli a hűségedet.
Aki kapcsolatot kezd egy harmadikkal, az eleinte szerelmesnek érzi magát, ami örvényként ragadja őt magával. Egyszerűen meg van bűvölve. Ugyanakkor azonban nyugtalanságot is érez, és látja, hogy milyen gondokat hoz magával az új helyzet. Kellemetlen érzései vannak az állandó párja irányában, tele van vegyes érzésekkel.
A férfiak és a nők különböznek egymástól a hűtlenséghez való viszonyuk tekintetében. A nők hajlamosabbak hűtlenségnek tekinteni, ha a párjuk előre megbeszélt módon találkozik valakivel, időt tölt vele, közel érzi magát hozzá, és titkai vannak a párja előtt. Őket sérti ez a fajta intimitás. A férfiak ellenben inkább csak akkor beszélnek hűtlenségről, ha nemi kapcsolatra kerül sor. Számukra rosszabb, ha a párjuk nemi életet él egy másik emberrel, mint ha érzelmileg vonzódik valakihez, vagy akár úgy érzi, hozzá tartozik.
A kapcsolaton kívüli viszonyok gyakran vezetnek váláshoz vagy a kapcsolat felbomlásához, vagy pedig negatív érzések, bizonytalanságok és nézetkülönbségek ütik fel a fejüket a megmaradt tartós kapcsolatban, amelyeknek meglesz a maguk következménye.
A saját kapcsolatból történő menekülés is félrelépéshez vezethet, ha a kapcsolat nem adja meg mindazt, amit az ember keres. Amennyiben nem sikerül ezen változtatni, az ember olyasvalakit keres magának, akivel jól érzi magát.
Sokan azzal reagálnak a párjuk félrelépésére, hogy maguk is félrelépnek. Vannak olyan párok, ahol ez észrevétlenül és szép lassan történik meg. Az egyik félrelép, a másik kiönti a szívét egy bizalmasának, s elpanaszolja neki, mennyire szenved, és milyen nehéz az élete. Aztán olyan kapcsolat alakul ki kettőjük között, amely igazi viszonnyá növi ki magát. A bosszúvágyból kezdeményezett affér általában ellenséges reakció. Romboló hatású, és többet árt, mint amennyit használ, mert csak tovább bonyolítja a helyzetet.
A rutinná merevedett házasságot a harmadik féllel való kapcsolat élesztheti fel, mivel új izgalmakhoz és változatossághoz vezethet. Vannak, akiknek ez az egyetlen okuk a félrelépésre. A titkos, új és rejtett viszony kétségtelenül hatalmas izgalommal jár. Ha kiég egy párkapcsolat, ezzel új tüzet lehet gyújtani, de ilyenkor gyakran megfeledkeznek róla, hogy a tűz el is harapózhat, és mindent felemészthet.
A külső kapcsolat nagyon különböző hatást gyakorolhat a pár két tagjára. Mindenki másképp éli meg a félrelépést. Mindegy, hogy ő maga kezdeményezte-e a kapcsolatot a harmadikkal, vagy őt csalták meg, a hatások drasztikusak és gyakran kiszámíthatatlanok.
Amikor a pár egyik tagja szerelmes lesz, az nem azt jelenti, hogy nem szereti eléggé a régi párját, vagy hogy rossz a kapcsolatuk. Még mindig szeretheti a régi párját, miközben szerelmes az újba. Nem jó hivatkozási alap tehát az az érv, hogy az ember csak akkor lesz szerelmes, ha megromlott a régi kapcsolat, vagy kihűltek a régi párja iránt érzett érzelmei.
Előfordul, hogy nem elég erős a kapcsolat, hogy elbírja egy viszony terhét. Ezt a rizikót természetesen nem akarja felvállalni az ember.
Azok a párok, amelyek már az elején kikötik, hogy nem kezdenek kapcsolatot másokkal, kevésbé hajlamosak a félrelépésre.
A házasságon kívüli kapcsolat miatti válást nagyon meg kell fontolni. Megbízható statisztikák alapján egyértelmű, hogy az esetek csak 15 százalékában (!) lesznek valódi partnerek (házasságban vagy tartós együttélésben) azok, akik miatt sor kerül a válásra.