Ha távolabbra láttam másoknál, azt azért tehettem, mert óriások vállán álltam.

A Heisenberg-Bohr-féle megnyugtatási filozófia - vagy vallás? - kieszeli, hogy a hívőknek puha párnát szolgáltat, ahonnan nem könnyű őket felriasztani. Hagyja tehát feküdni őket. Rám azonban ez a vallás kevéssé hat...

Newton filozófiája a jelen pillanatig sok ember számára éppoly érthetetlennek tűnt, mint az antik filozófusoké; de a görögök homályossága abból fakadt, hogy nem volt bennük világosság, de Newton sötétsége onnan jön, hogy világossága messze van a szemünktől.

A Föld ezen súlyos tömege, amely annyira alkalmatlan a mozgásra, nem végezhet háromszoros mozgást anélkül, hogy ne borítaná fel a fizika alapelveit; a Szentírás is ellene szól...

A kozmikus háttérsugárzás zavaró hatását egyébként már mindannyian tapasztalhattuk. Amikor a televíziót egy olyan csatornára kapcsoljuk, ahol éppen nincs adás, a képernyőn táncoló jelek közül körülbelül minden századikat az ősrobbanás e távoli utódja okozza. Legközelebb, amikor mérgelődünk, hogy nincs semmi műsor a tévében, jusson eszünkbe, hogy bármikor megnézhetjük viszont a világegyetem születését.

Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás.

A tudomány kizárólag fizika: minden más csupán bélyeggyűjtés.

Ha nagy a választék, nem lepődünk meg, ha egy öltöny éppen jó ránk. Ha sok világegyetem van, mind más paraméterekkel, lesz egy olyan is, ami éppen megfelel az élet kialakulásához. És ebben élünk mi.

Még nem jöttem rá, hogy mi, emberek miért úgy képzeljük el az időt, mint egy hátulról előrefele tartó vonalat, amikor pedig minden irányba mehet, éppúgy, mint minden más a világ rendszerében.

Bár nagyon sokat beszélünk a véletlenről, igazából nem hiszünk benne. Szívünk mélyén többre tartjuk a világegyetemet, titkos meggyőződésünk, hogy nem lehet afféle rendetlen, esetleges ügylet, hisszük, hogy minden egyes elemének értelme van.

Véletlen(ség), fn. Változhatatlan természeti törvények hatására bekövetkező elkerülhetetlen esemény.

A világegyetem hamvadó tűzön rotyog, mint egy hatalmas fazék gulyás, amelyet négy milliárd éve a tűzhelyen felejtettek. Úgyhogy előbb vagy utóbb már senki nem lesz képes megmondani, melyik benne a répa, melyik a hagyma.

A fizikai törvény fogalma éppen azt teszi lehetővé, hogy a vizsgált rendszert úgy kezeljük, mint egyikét a számos hasonlónak. A világegyetem azonban egyedülálló, így a fizikai törvények eme jellegzetessége, úgy látszik, teljesen értelmét veszti, amint a világegyetemre próbáljuk alkalmazni.

Az egyesített mezőelmélethez vezető út a félresikerült próbálkozások hulláival van kikövezve.

Ha világunk fizikai törvényei autonómak, nem vagyunk szabadok; ha viszont szabadok vagyunk, a fizikai törvények nem autonómak.