A matematikában azt hisszük, hogy végtelenül sok egész számunk van. De például minden olyan elképzelés, amelyik a tetszőlegesen távoli dolgok természetére vonatkozik, a fizikában hamisnak bizonyul. Ezért azt gondolom, hogy a matematikában is az. Szerintem rájövünk majd, hogy valami nincs rendben az egész számokkal, és akkor a klasszikus egész szám csak közelítés lesz. Sokat gondolkozom ezen. Nem igazán hiszek a mesterséges matematikai világban.

A nagy bumm a szegény ember részecskegyorsítója.

Az emberekben nem tudatosult eléggé, hogy a fizikusokat nem az vonzza a fizikában, hogy megérthetik, amit már eddig kiderített a tudomány, hanem az, hogy így esetleg rajtakaphatják a világegyetemet, ahogy épp valami képtelenséget művel. Nem tudunk betelni a tudattal, hogy a bolondját lehet járatni a világgal kapcsolatos természetes intuícióinkkal, és hogy néha a környezetünk nagyon furán tud viselkedni.

Az anyagban nincs más energia, csak az, amit a környezetéből befogad.

A fizikus fizikai módszerekkel érvel, és két fizikus általában akkor is megérti a másikat, ha utálják egymást. Egy fizikus fizikai kérdésekről egy kékfenekű majommal is képes szót érteni.

Minden állati mozgás közül a repülés a legkifinomultabb... az a tény, hogy egy súllyal és tömeggel rendelkező lény az ágyúgolyóétól alig valamivel elmaradó sebességgel, magától tud szállni a légben, csodálattal tölti el az elmét.

A fizika öröme abban rejlik, hogy megértjük az összefüggéseket, nem abban, hogy bemagolunk valamit.

A fizika erősíti a logikát és az ítélőképességet.

A természet kimeríthetetlen és korlátlan lehet még akkor is, ha működése csak néhány alapelven nyugszik.

Mint a tudományos elméletek általában, a kvantumelmélet is az emberi megismerési folyamat terméke, és nem csak a megismerés objektumának, a mikrovilágnak a sajátosságait tükrözi, hanem a megismerő szubjektumét is.

Ha megnézzük, mit is tudunk az atomok viselkedéséről, azt találjuk, hogy sokkal kevésbé engedelmeskednek törvényeknek, mint korábban hitték; azok a törvények, amelyek megszabják viselkedésüket, tulajdonképpen olyan statisztikai átlagokra vonatkoznak, amilyeneket véletlen eseményekből szokás számolni. Van egy olyan törvény, mint mindannyian tudjuk, hogy ha kétszer dobunk egy dobókockával, akkor nagyjából 36 esetből egyszer fogunk két hatost dobni. Ezt mégsem tekintjük bizonyítéknak arra, hogy a kockadobás eredményét pontosan megtervezett törvény szabályozza - éppen ellenkezőleg, ha minden esetben két hatost kapunk, akkor fogjuk gondolni, hogy az eredmény tudatosan megtervezett. A természeti törvények jelentős része éppen ilyen jellegű.

Egyazon erő, amely az r-rel,
A távolság négyzetével – a tétel ez –
Fordítottan arányos, és amely a fényes
Öreg Holdunkra is hat, nem kivételez
Az almával sem, kiváltképp, ha férges.

A fizikában nem a matematika nehéz, hanem a fizika.

Egyes fizikusok talán határozottan szubjektív előszeretettel viseltettek egyik vagy másik elmélet iránt. De alig lehet kétséges, hogy a tudományos "közvélemény" végül is csak azt a változatot fogja elfogadni, amely sikerrel mutatja az utat, szélesebb területeket tud meggyőzőbb erővel megmagyarázni.

Ha végigtekintünk a fizika történetén, egy dolog világosan kitűnik: amikor valaki végre a helyes elmélettel áll elő, az gyors győzelmet arat.