Ha egy feleség fejében az a kép él a férjéről, hogy kicsapongó, akkor az összes beérkező információ bele fog illeni ebbe a képbe. Ez fogja meghatározni, hogy mit hall a szavak mögött, és hogyan reagál rájuk. Ha viszont a feleség abból indul ki, hogy szerető, hűséges férje van, akkor ugyanazokat az információkat másként értelmezi.
Egy jámbor úr, betegen
immár, így beszélt e kórról:
"Szerelem féltést terem."
"Bizalom a szerelem
tápja." Így felelt a doktor.
A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem.
A féltékenység roppant irracionális érzelem.
Rengetegszer kaptam döfést, szúrást, verést és egyéb sérülést. De egyik sem járt a közelében sem annak a fájdalomnak, amit most éreztem, amikor láttam a száját arra a másik szájra tapadni.
A gond a szívünk gyökerén tanyázik,
s ott titkos kínokat csirázik,
békétlen hánytorog, zavar nyugtot, gyönyört;
mindegyre új meg új álarcot ölt.
A tisztán szerető női szívnek kötelessége a féltékenység. Abban a női szívben, amely nem féltékeny, egy csomó közöny is lakik.
Egyetlen férfi sem ütközik meg azon, ha egy másik férfi szemet vet szerelme tárgyára. Egyedül a nő viselkedése képes ezt égető kínná változtatni.
A féltékenységtől ostobaságokat gondolnak és csinálnak az emberek.
A féltékenység nagyon erős érzés. Beleeszi magát a lélekbe, és az áldozata már nem tud bízni senkiben. Megkérdőjelezi az életét, kritizálja a családját és az úgynevezett barátait. Megbolondul, veszélyes emberekkel ismerkedik össze.
A féltékenység mélyén mindig kisebbrendűségi érzés húzódik meg: másokkal összehasonlítva csak alulmaradhatok. "Nem lehet semmiféle örömöd rajtam kívül!" - ezt próbálja rákényszeríteni a másikra. Akit pedig rabságban tartanak, azt folyamatosan megalázzák.
A féltékenység végső soron kalmárságot űz a szerelemmel, amikor örökké feltételekhez köti: csakis engem szeress, más után ne vágyakozz.
Az önhittség nem illik össze a szerelemmel. Az önhittség önzővé teszi az embert, megkeményíti szívét, megzavarja látását. Az igazi szerelemhez az illik, hogy szerény, alázatos és bátortalan legyen. A legcsekélyebb érintés is fájdalmas számára, minden tekintettől megremeg, bármelyik pillantás a féltékenység vívódásai közé dobja. És csakis a féltékenység óvja meg az embert az oktalan vakságtól, a csalóka önhittségtől. A féltékenység mindig újabb és újabb kérdésekkel ostromol, mindig újabb és újabb válaszokat vár... Féltékenység a szerelem.
A féltékenység bizalom és önbizalom hiánya.
Akadnak néha nagy és erős érzések a világon. Azokba mindig sajnálat vegyül. Minél jobban szeretjük imádatunk tárgyát, annál inkább áldozatnak látjuk. A nő iránt való részvét némelyeknél túlcsap az értelem határain. Együttérzésük elérhetetlen körülmények közé helyezné a nőt, amilyenek nincsenek a világon, csak a képzeletünkben élnek, és még a levegőre is féltékenyek, amely körülveszi, még a természeti törvényekre is, még a születése előtt eltelt évezredekre is.