Néha úgy közelítesz a leghatásosabban célod felé, ha látszólag távolodsz tőle!
Az ember hátrébb tudja léptetni magát, ha talált egy magasabb rendű célt.
Higgy magadban, és összpontosíts arra, hogy már eddig is milyen messzire jutottál, ne pedig arra, hogy mennyi van még hátra a célig.
Régen rossz, ha a terveinkbe, a legszigorúbb programozást is ideértve, nem fér bele egy kis rögtönzés.
Sose hagyd, hogy mások mondják meg neked, mi lehet belőled, és mi nem!
A középutat kell megcéloznia: ne legyenek megvalósíthatatlan vágyképei, de leértékelt ambíciói sem.
Kevesen látják, hova viszi őket az útjuk, amíg a végére nem érnek.
A magunknak kitűzött célok elérése értelmet ad az életnek. Próbálják meg minél több ember szemével látni a világot, érdeklődve figyeljék embertársaikat, fedezzék fel, mit érdemes ellesni tőlük, miben érdemes hallgatni rájuk. Önállóan hozzanak döntéseket, és a kudarcokért ne másokat okoljanak.
A határídő nélküli cél csupán kívánság.
Nincs értelme tervezni, mert nem tudhatjuk, mi lesz pár év múlva.
Aki nem tudja, hová tart, az minden úton célhoz ér.
Azt tanultam, visszafele nem megy az ember. Szóval, előre megyek.
Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
Patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?
A cél fontos. De soha ne feledd, hogy számít minden egyes pillanat is - valamennyi egy-egy aprócska felvétel a kép egészéből. Az egész nem bizonyos, csak a pillanatok azok.
Ahogy az ember öregszik, kényszerítenie kell magát arra, hogy új álmokat találjon.